2012. december 18., kedd

46.rész. Viki szemszöge



Amint beléptem, Dia ellökte Harryt és elviharozott mellettem, ki a szobából. Beszaladt a fürdőbe, én pedig éltem az alkalommal, hogy nem hall.
-       Harry?! Te eszednél vagy? Mit képzelsz magadról?Összetörted a szívét, és azt hiszed, hogy csak ennyivel ki engeszteled?! – ordítottam rá.
-       Reméltem. – nyögte halkan.
-       Tudod, nem te élted át azt az időszakot, amikor itthon volt, és bánlódott miattad. Bulikba járt, vagdosta Magát, rászokott a cigire, minden este hajnalban jött haza matt részegen. Szerinted az anyja mennyire van kiborulva? – folytattam.
-       Igazad van. Szörnyen sajnálom ezt az egészet. Én se tudtam, hogy mit csinálok. – hajtotta le a fejét.
-       Kérlek, most menj el, és addig ne keresd őt, amíg nem ő keres téged. – mondtam, és az ajtó felé mutattam.
Ő vette az adást, és egyből kisétált, majd láttam, hogy megérkezik Dia.
-       Sajnálom Dia. – mondta. – De én soha nem adom fel. – mondta, aztán lerohant, majd ki az ajtón.
Megkönnyebbültem, hogy a nehezebb részén túl vagyok. Harry egy ideig letudva, és msot jön Dia. Vissza kell változtatnom.
-       Mi volt ez? – jött oda könnyes szemekkel.
-       Semmi. Megmondtam neki, hogy hagyjon békén téged addig, amíg nem te keresed.  – mondtam, mire megölelt.
Láttam rajta, hogy megkönnyebbült. Belül zokogott, de kívül viszont végre egy kis boldogságot mutatott.
-       Szóóval, Dia. Te szereted még őt? – tértem a lényegre.
-       Hát...- húzta az időt, és gondolkozott. – Igen. Nagyon is.
Mosolyogtam egyet, aztán megöleltem, majd beugrott egy ötlet.
-       Dia, nem untad még meg, ezt a stílust? Egyezzünk meg valamiben. Ha én visszacsinálhatlak, akkor a legközelebb alkalomkor, kimegyünk Londonba, és mindent tisztázhatsz Harryvel. És nem állok bele a képbe. Csak legyél újra a régi. – mosolyogtam, ő pedig szaporán bólogatni kezdett. – Akkor nyomás.
Meglepődött fejet vágott, majd megragadtam a csuklóját, és lehúztam a földszintre. Felöltöztünk, majd a fodrász felé vettük az irányt. Mikor odaértünk,egyből ráparancsoltam a nőre, hogy fesse át barnára Dia haját. Egy másfél óra alatt elkészült, aztán kifizettem és már mentünk is tovább. Vettünk neki pár színesebbnél színesebb ruhát, majd haza mentünk. Otthon, lemosattam vele a vastag fekete sminkjét, majd valami ruha után kutattam.
-       Ugye nem dobtad ki a régi cuccaid? – kérdeztem.
-       Nem, ott vannak egy zsákban. – mutatott a sarokba.
Megfogtam és kiborítottam, majd rábíztam a választást. Kivett egy farmer nadrágot, és egy egyszerű hosszú ujjút, majd beküldtem a fürdőbe, hogy öltözzön át. 5 perc múlva kijött, én pedig elégedett fejjel néztem őt.
-       Azt hiszem sikerült visszacsinálni. Már csak a flegma dumáidról kell leszoknod, és minden a régi lesz. – mosolyogtam, mire ő a tükör elé állt.
Mosolyogva méregette magát, és amint láttam, tetszett neki. Láttam, hogy csodálkozik is, majd odajött hozzám, és megölelt.
-       Köszönöm. – mondta majd leült az ágyra, és bekapcsolta a laptopját.
-       Ne haragudj, de későre járt, én megyek haza, és most már viszem a kulcsom. – nevettem, majd elindultam haza felé. Végül is, egész jól sikerült ez a nap....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése