52. rész (Dia szemszöge)

Korán keltünk Harryvel hiszen a szállodában aludtunk el. Hajnali 3-van, mivel reggel 6-kor indul a srácok gépe. Harry már nagyban pakolt és készülődött míg én fetrengtem az ágyban.
-Keljf fel édes-mondta miközben rámfeküdt-indulnunk kell.
-Ahj tudoom.-mondtam két ásítás közben.
-Gyorsan öltözz fel és ha jó leszel kapsz ajándékot.-mondta miközben lemászott rólam
-Harry tudod hogy nincs szükségem ajándékokra.-estem ki az ágyból.
-De akkor is kapsz nem érdekel hogy szeretnél e vagy nem
-Komolyan mondom te előhozod belőlem akislányt-rohantam be afürdőbe és gyorsan felöltöztem majd m,egmosakodtam kb. 10 perc alatt kész is lettem. Mikor kiléptem az ajtón Harry hírtelen felkepott az ölébe é megpörgetett. Mikor letett csak akkor vettem észre hogy 2 doboz is van nálla.
-Remélem tetszenek majd-mosolygott rám, és a kezembe adta a két dobozt.-gyerünk bontsd ki.
-Oké-mondtam és elkeztem kibontani az ajándékokat. Most úgy éreztem magam mint egy 5 éves karácsonykor.
-Harry ez gyönyörű-mondtam mikor megláttam a karkötőt.
-Adjad, felrakom-mondta és már fel is rakta a kezemre. Nagyon tetszett. Gyorsn kibontottam amásik dobozt is és amikor megláttam hogy egy iphone5 van benne szinte elájultam. Nem értettem hogy ezt mivl érdemeltem ki.
-Harry..ezt miért kapom?-néztem rá és megöleltem.
-Mivel miattam tört szét a telód ezért gondoltam veszek egyet neked.
-De miért költötél rám enyit??
-Ez nekem nem összeg ha rád költhetem.-mondta és megcsókolt. Viszont már kicsit késésben volt, ezért véget vetettünk a csodás pillanatnak és elindultunk először hozzánk. Ott én kiszáltam, könnyes búcsút vettem Harrytől és miután kihajtott az utcából besétáltam a lakásba. Mivel hajnali négy volt még mindenki aludt. Én már nem tudtam visszaaludni mivel végig Harryn járt az agyam. Már most hiányzik. Nem akartam már most sírni, így gyorsan elővettem az új telefonomat és megkezdtem a felfedezését. Mit ne monjak elszórakoztam vele egy ideig míg végül sikerült elaludnom. Enm sokkal később reggel 8-kor keltem. Gyorsan elmentem lezuhanyozni és felöltöztem. Kb 10 percet töltöttem válogatással hogy ma mit vegyek fel. Miután teljesen elkészültem átmentem vikihez. Beszélgettünk kicsit és megmutattuk egymásnak az ajándékainkat, mivel ő is kapott Liamtől egy nyakláncot. Láttam rajta hogy neki is hiányzik Liam. Végül úgy döntöttünk hogy elmegyünk a plázába. Viszont amikor beléptünk egyre több 1d fan jött oda hozzánk hogy most akkor tényleg járunke meg ilyenek. Gondolom nem kell mondjam hogy kaptunk pár olyan beszólást is hogy meg foglak ölni. Meg hogy de utállak te kis ribanc. Ezekre nem igazán figyeltem/figyeltünk oda. Már vagy egy órája bolyongtunk hol fanokkal hogy együl míg még egy kis csoport oda nem jött hozzánk. Ők nagyon szinpik és kedvesek voltak velünk így beszélgetni kezdtünk. Viki idő közben lelépett egy: Bocsi, mindjárt jövök. De már egy fél órája nem jött vissza így a lányokkal fotókat kezdtünk csinálni és utána……

51.rész ( Niall szemszöge) 

Felszálltunk a gépre, majd mikor elindult, végig játszottuk a szokásos ceremóniát. Liam leült az ablak mellé, és nézte, hogy hogyan távolodunk, miközben sírt. Utálta, ha Magyarországról megyünk haza felé. Liam mellé ült Louis, aki egész végig nyomkodta a telefonját, twitterezett, vicceket olvasott. Harry ült az ablaktól a harmadik széken, és ezúttal csak gondolkozott, és bámult ki a fejéből. Általában Louisval szórakoznak, de msot őt is elvakította a szerelem. Mellette ült Zayn, aki aludt, vagyis aludni készült, és végül, én. Én egyből rendeltem egy kis kaját piát magamnak és a többieknek, aztán vártam. ..
Mikor leszállt a gépünk, elsőként futottam le a lépcsőn, és egyből kiszúrtam Amyt. Ledobtam a cuccaimat és odarohantam hozzá. Szorosan átöleltem, és párszor megcsókoltam. Egy hete nem láttam, már hiányzott. Hamarosan 1 éve, hogy együtt vagyunk. 
Egy fél óra dedikálgatás és kép készítés után, elindultunk haza. Otthon Harry egyőbl felszaladt a szobájába a többiek pedig szétszéledtek a lakásban. Én bementem a konyhába Amyvel, és kivettem minden félét a hűtőből. Összeraktam belőle valami szendvicset, aztán leültünk a kanapéra és besézlgettünk egy kicsit. Imádok vele így besézlni. Hogy nem cska azt, hogy de szeretlek, és a többi, hanem bármiről, ami cska eszünkbe jutott. Akármit és akárkit ki tudtunk beéslzni röpke 10 perc alatt. Mindig találtunk valami új témát, amiről szó eshet. 
Egyszer csak Harryt láttuk, aki Louis elől szaladt. Azthiszem kezdődik az élet. Eddig szokott körülbelül tartani a depi, aztán mindneki feléled. Éppen jött le Liam is Zayn kíséretében. Liam vigyorgott, és hülyéskedett Zaynnel. 
- Nem kapsz el! – ordított Harry és közben majdnem megfulladt a röhögéstől. 
- Na..asszem kezdődik. – nevettem, aztán felugrottam és énis kezdtem a szokásos dolgaimat. 
Mikor már este lett, mindenki nyugovóra tért, én pedig haza kísértem Amyt, majd énis haza jöttem, és mikor beléptem az ajtón, megláttam Harryt a kanapén. Odamentem hozzá, és kikérdeztem, hogy miért van ott. Ő egyből rávágta, hogy nem tud aludni, emrt hiányzik neki Dia. Kiadta minden baját panaszát, ami nyomasztotta a lelkét majd úgy érezte, hogy elálmosodik, ezért elment aludni. Én még ültem ott pár percet, aztán én is felmentem, emrt már leragadtak a szemeim. Mikor felértem a Liammel közös szobánkba, láttam hogy ő ül az ágyán, és gondolkozik. 
- Csak azt ne mondd, hogy nem tudsz aludni. – modntam, és bevágódtam az ágyamba. 
- Pedig de. Hiányzik. – nézett rám kiskutya szemmekkel, és lefolyt egy könnycsepp az arcán. 
Éreztem, hogy hosszú este elé nézek. Liam is elmesélte minden baját, elpanasozlta a dolgait, és hogy menynire szereti Vikit. Úgy hajnali 3 körül végre sikerült mindenkinek elaludnia...

50.rész. ( Viki szemszöge)

Miután Diáék leléptek, én megkértem a többieket, hogy nem-e maradnak itt éjszakára nálam, hogy ne kelljen hotelban aludniuk. Előszeretettel egyeztek bele. Fél óra besézlgetés után, én már nagyon fáradt voltam, ezért úgy döntöttem, hogy megyek aludni. Amint ez kijelentettem Liam is felállt és elköszönt a többiektől. Mikor felértünk, én átöltöztem, majd előszedtem Liamnek a szekrényemből a múltkor itt felejtett pizsamáját, aztán befeküdtem az ágyba. Ő elment zuhanyozni, majd egy negyed óra múlva, mikor én félálomban voltam, éreztem, hogy befekszik mellém, és átkarol...
**********-
Másnap reggel úgy keltem, hogy senki nincs mellettem. Megdörzsöltem a szemem, aztán felültem az ágyon, és megláttam egy papírt az éjjeli szekrényemen. 
„ Viki! Haza kelett indulnunk. Nagyon korán keltünk, nem volt szívem felkelteni. Hiányozni fogsz. 2 hónap múlva találkozunk. Puszillak Liam” 
Kicsit elszomorodtam. Összehajtottam a papír darabot, majd fogtam, és bele raktam a mellette lévő pénztárcámba, majd azt ledobtam az ágyamra. Lesétáltam a földszintre, ahol megláttam, hogy van egy doboz a dohányzó asztalon. Odarohantam, és egyből kinyitottam. Egy szív alakú nyaklánc volt benne. Találtam mellette még egy papírt. 
„ Viki! Ez a tied. Ne haragudj, hogy nem élőben adom oda, de tegnap nem volt rá alkalmam. Szeretlek. Ui.: Amúgy jól sikerült a tetkótok. „ 
Akkor jutott eszembe, hogy még meg se mutattam a többieknek. Diával minkettőnk csuklóját, egy kicsike bagoly díszítette. Éppen tenulmányoztam a madárkát, mikor csöngettek. Kiszaladtam az ajtóhoz, és amint kinyitottam Dia a nyakamba ugrott. 
- Képzeld mit kaptam Harrytől. – ujjongott, majd elővett a zsebéből egy vadonat új Iphone5öt. 
- Aztaaa. – néztem rá, majd kikaptam a kezéből és nyomkodni kezdtem. 
- És kaptam mellé, egy kakötőt. – mutatta akarját, amin egy ezüst szíbű lánc volt, egy szív formájú medállal. 
- De szép. – mosolygotam. - Képzeld, én is kaptam Liamtől valamit. – vigyorogtam majd megmutattma a nyakláncot. 
A bemutató után, én felmentem a szobámba és átöltöztem, amíg Dia nyomkodta a telóját. Miután elkészültem, úgy döntöttünk, hogy mivel vasárnap van, elmegyünk moziba. Visszaszaladtam a pénztárcámért, majd elmentünk Diáékhoz is pénzért, aztán már egyenesen a mozi felé vettük az irányt. Mikor beléptünk a plázába egyből letámadtak a rajongók...

49.rész (Dia szemszöge)

Elköszöntünk Vikitől és elindultunk a másik irányba. Nagyos sokat beszélgettünk. Első sorban rollunk, de másról is szó esett. Például hogy mi történt a vele miután elmentem. Hihetetlen hogy ő is ennyire kiborult.
-Dia-fordított maga felé- én tényleg nagyon szeretlek.
-Én is Harry-öleltem meg.
-Akkor lennél ismét a barátnőm?-kérdezte kicsit félénken.
-Igen –csókoltam meg. Nem sokkal később pár rajongó is feltűnk és azt kérdezgették hogy ismét együtt vagyunk-e? Nem tudtam hogy honnan tudták meg hogy szakítotunk hiszen én ezt nem vertem nagy dobra. Lehet hogy Harry. Mikor már elkezdett sötétedni úgy döntöttünk hogy átmegyünk Vikihez. Mikor odaértünk nem hittünk a szemünknek. A srácok is itt voltak. Én rögtön a nyakukba ugrottam. És persze Harry is. Nekik is elmondtuk hogy megint együtt vagyunk és nagyon örültek neki. Leültünk a kanapéra és ott folytattuk a beszélgetést.
-Nah most hogy már minden rendben van veletek, el kéne mondjam , hogy Paul azt üzente hogy holnap menjünk vissza. Ugyanis a koncertek folytatódnak-mondta Zayn.
-De ma még maradunk-mondta liam miközben vikit ölelgette.
-Ahha..és mit akarunk csinálni?-kérdezte Niall.
-Én Diával akarok lenni-mondta Harry miközben az ölébe húzott.
-Énis szeretnék még egy kicsit vikivel lenni-mondta Liam is.
-Oké akkor legyetek a kis barátnőitekkel-ugrott fel Niall-de én akkor is eszek-és már rohant is a konyhába. Mi csak nevettünk rajta. Harryvel úgy döntöttünk hogy elmegyünk a szállodába ahol megszállt. Nagyon szép volt a szálloda kívül és belül egyaránt. Mikor felértünk a a szobájába egyből ledöntött az ágyára és csikizni kezdett.
-Nemááár Harry…fejezd..be.. nagyoon csikis vagyook..-röhögtem végig a mondatot.
-Jó de csak akkor ha kapok egy csókot.
-Oké-csókoltam meg. A csókunk egyszerre volt játékos és érzéki.
-És mit akarunk csinálni?-húzott fel az ágyról.
-Nem tudom nekem mindegy.
-Nézzünk filmet-vetette fel az ötletet.
-Jó ha mondasz egy jó filmet akkor oké.
-Ööö..Tarzan??-kezdett el mosolyogni azzal a bájos vigyorával.
-Most komolyan?? Hát oké-mondtam és visszaültem az ágyra. Az egész filmet végig nevettük. A film után még beszélgettünk és végül egymás karjaiban aludunk el.

48.rész ( Viki szemszöge)

Amint beléptünk a tetkó szalonba, megláttuk Harryt. Tehát Magyarországon van még. Diára néztem, akinek csillogott a szeme, és tervelte már a jövőt. Biztos emg akarta beszélni a dolgokat Harryvel. Sajnos, ígéret szép szó, nem állhattam elé. Harry háttal ült nekünk, nem vet tészre. Dia közeledni kezdett hozzá, de visszahúztam. 
- Tudom mit szeretnél. Először hagyd, hogy emgcsinálják neki, majd utána beszéltek. . – moslyogtam. – De mindenek előtt, gyorsan szedjük le azt a tetkót a válladról. Márr irrtál. – nevettem, mire Dia vágott egy grimaszt, és odament egy másik tetoválós emberhez. 
Röpke fél óra alatt készen is lettek a leszedéssel, de Harry még midnig nem végzett. 
- Szóval, milyen lesz a közös tetkónk? – mosolygott rám Dia- olyan mint amit megbeszéltünk? 
- Igen. – nevettem, majd mindketten leültünk egy egy székbe. 
Odajött hozzánk két pasas, mi pedig megmutattuk a tervünket. Mikor már éppen a bőrünkhöz ért volna a tű, Harryt láttuk elsuhanni az ajtó felé. Dia egyből lefagyott, majd elordította magát. 
- Harry! gyere vissza. – Ő ijedten fordult hátra, és mikor meglátott, egy hatalmas mosoly terült el az arcán. 
Abban a pillanatban a tű hozzáért a bőréhez, ő pedig felordított. Ijedtében is, és fájdalmában. A srácok nevetni kezdtek, ahogy énis, és Harry is. Dia kicsit elvörösödött, aztán intett hogy folytathaják. Harry ez alatt leült egy székre, és várt minket. Egy fél óra múlva kész is lettünk. Letakarták, majd utunkra engedtek. Dia egyből Harryhez rohant. 
- Dia, besézlhetnénk? Sezretném tisztázni a történteket. – mondta lesütött szemekkel Harry. 
- Persze. – mondta, aztán már ki is mentünk a szalonból. – Viki, magunkra hagynál? 
- Legyen. Én addig haza megyek. Te is gyere majd. – mondtam, majd közelebb húztam és a fülébe súgtam – De ne engedd magad nagyon könnyen. 
Ő cska elmosolyodott, majd Harryvel a másik irányba indultak. Én elindultam haza. Út közben végig zenét hallgattam, majd mikor haza értem, egyből beszaladtam a szobába. Előszedtem a könyveimet, és elhatároztam, hogy ha már eddig nem, akkor smot tanulni fogok. Úgy sincs jobb elfoglaltságom. 
Leültem az ágyamra, és elkezdtme írni a házit, mikor zajt hallottam lentről. Mivel azt hittem Dia az, nem érdekelt. Fél perc múlva újra hallotam. Tudtam, hogy nem ő. Ő már régen feljött volna, és ordított volna nekem. Leszaladtam a földszintre, ahol senkit sem találtam. Felkapcsoltam a villanyt, és körbe körbe kezdtem el járni a szobában. Teljesen emg voltam ijedve. Nem tudtam elképzelni, hogy ki lehetett az. Egyik pillanatban valaki átölelt hátulról. Ijedten fordultam hátra, és megláttma, hogy Liam áll ott, mögötte pedig Niall Louis és Zayn....

47. rész (Dia szemszöge)

Viki sikeresen ’’visszaváltoztatott’’. Nem hittem volna hogy ez ilyen egyszerű lesz. Hihetetlen hogy mikre nem képes a barátságunk. Valójában nem tudtam eldönteni hogy csak Vikinek köszönhetem-e visszaváltozásom vagy Harry is közbejátszott. Nem tudom. Csak azt sajnálom hogy így el kellett mennie. Remélem nem hagyta még el az országot. Jó lenne már most megbeszélni vele mindent.- gondolatmenetemet egy nagy ajtócsapás zavarta meg. 
-Szia kicsim! Itthon vagy?-kérdezte anya
-Szia anya igen-mondtam és már rohantam is hozzá. Nagyon rég nem beszéltem vele. Amikor meg beszéltem is akkor is csak veszekedtünk és én leléptem. 
Mikor odaértem hozzá láttam hogy nagyon boldog.
-Hát te meg?? Vissza változtál?-ölelt meg.
-Amint látod. Hála vikinek és Harrynek-mondtam bár lehet hogy nem kellett volna. Mikor meghallotta harry nevét kicsit mégesen nézett aztán furán.
-Harry?? Ő itt volt?? Mit akart?-zúditotta rám,a kérdéseit.
-Igen itt volt…és hát csak anyit hogy..elmondja hogy sajnálja és hogy szeret stb. stb.-keztem elmesélni neki.
-Ahha értem..és te megbocsátottál neki.
-Még nem.-mondtam.-De lehet egy kérdésem?
-Persze.
-Átmehetek Vikinél?
-Hát felőlem-mondta és már szalad is a konyhába. Mindig pörög. Komolyan. Folyamatosan dolgozik. Ha nem a munkahelyén akkor itthon.-De vigyázz magadra-ordított ki egyett. En még gyorsan felszaladtam a telefonomért. Lehet hogy kéne egy újat venni, mivel nem egyszer vágtam már afalank az elmult héten. A képernyője betörve. A hangszóró épphogy szól. Hihetetlen hogy tönkretettem szegényt. Pedig nagyon imádtam. Gyorsan felvettem a kabátomat és már indultam is Vikihez. Egész úton azon gondolkodtam hogy mi lenne ha lenne egy közös tetkónk. Én személy szerint már nagyon szerettem volna egyett. 10-15 perc után meg is érkeztem. Csangetésem után pár másodperccel már ajtót is nyitrott.
-Szia!! Hát te??
-Én csak gondoltam átjövök hozzád. Remélem nem baj ha nem hívtalak.
-De baj. Most menj haza és hívj fel!!-kezdte el komolyan de a végre beleröhögött-tudod hogy te bármikor átjöhetsz-invtált be. Valójában énis nálla és ő is nállunk teljesen otthon érzi magát. 
-Egyébként tényleg aházet nem fogják elvenni. Hogy ugye még csak 16 vagy?? És egyedül laksz?
-Nem ezt már Niall elintézte-mondta és elindulta a konyhába. Pár perc múlva két bögre kakaóval tért vissza.
-Tessék-adta oda nekem a piros bögrét.-És ma mit akarunk csinálni?-húzta fel egyik szemöldökét.
-Mivel már késő van ezért mondjuk aludjunk??-kérdeztem-De, először is kérdezhetek valamit?
-Nah kérdezd.
-Tudom hogy sokat kérnék de nem aklarunk egy közös tetkót??-mosolyodtam el és vártam a választ.
-Oké én benne vagyok-mondta feledtébb boldogsággal.-De milyet is akarunk??
-Nem tudom. Én szöveget szeretnék vagy nem is tudom-keztük el a tetkó témát és mondhatni egy órát beszéltünk hogy hogy és mint legyen. Másnap reggel úgy döntöttünk hogy elmegyünk megcsináltatni. Viszont a tetkósnál nem mással találkoztunk mint Harryvel…

46.rész. Viki szemszöge

Amint beléptem, Dia ellökte Harryt és elviharozott mellettem, ki a szobából. Beszaladt a fürdőbe, én pedig éltem az alkalommal, hogy nem hall.

-       Harry?! Te eszednél vagy? Mit képzelsz magadról?Összetörted a szívét, és azt hiszed, hogy csak ennyivel ki engeszteled?! – ordítottam rá.

-       Reméltem. – nyögte halkan.

-       Tudod, nem te élted át azt az időszakot, amikor itthon volt, és bánlódott miattad. Bulikba járt, vagdosta Magát, rászokott a cigire, minden este hajnalban jött haza matt részegen. Szerinted az anyja mennyire van kiborulva? – folytattam.

-       Igazad van. Szörnyen sajnálom ezt az egészet. Én se tudtam, hogy mit csinálok. – hajtotta le a fejét.

-       Kérlek, most menj el, és addig ne keresd őt, amíg nem ő keres téged. – mondtam, és az ajtó felé mutattam.

Ő vette az adást, és egyből kisétált, majd láttam, hogy megérkezik Dia.

-       Sajnálom Dia. – mondta. – De én soha nem adom fel. – mondta, aztán lerohant, majd ki az ajtón.

Megkönnyebbültem, hogy a nehezebb részén túl vagyok. Harry egy ideig letudva, és msot jön Dia. Vissza kell változtatnom.

-       Mi volt ez? – jött oda könnyes szemekkel.

-       Semmi. Megmondtam neki, hogy hagyjon békén téged addig, amíg nem te keresed.  – mondtam, mire megölelt.

Láttam rajta, hogy megkönnyebbült. Belül zokogott, de kívül viszont végre egy kis boldogságot mutatott.

-       Szóóval, Dia. Te szereted még őt? – tértem a lényegre.

-       Hát...- húzta az időt, és gondolkozott. – Igen. Nagyon is.

Mosolyogtam egyet, aztán megöleltem, majd beugrott egy ötlet.

-       Dia, nem untad még meg, ezt a stílust? Egyezzünk meg valamiben. Ha én visszacsinálhatlak, akkor a legközelebb alkalomkor, kimegyünk Londonba, és mindent tisztázhatsz Harryvel. És nem állok bele a képbe. Csak legyél újra a régi. – mosolyogtam, ő pedig szaporán bólogatni kezdett. – Akkor nyomás.

Meglepődött fejet vágott, majd megragadtam a csuklóját, és lehúztam a földszintre. Felöltöztünk, majd a fodrász felé vettük az irányt. Mikor odaértünk,egyből ráparancsoltam a nőre, hogy fesse át barnára Dia haját. Egy másfél óra alatt elkészült, aztán kifizettem és már mentünk is tovább. Vettünk neki pár színesebbnél színesebb ruhát, majd haza mentünk. Otthon, lemosattam vele a vastag fekete sminkjét, majd valami ruha után kutattam.

-       Ugye nem dobtad ki a régi cuccaid? – kérdeztem.

-       Nem, ott vannak egy zsákban. – mutatott a sarokba.

Megfogtam és kiborítottam, majd rábíztam a választást. Kivett egy farmer nadrágot, és egy egyszerű hosszú ujjút, majd beküldtem a fürdőbe, hogy öltözzön át. 5 perc múlva kijött, én pedig elégedett fejjel néztem őt.

-       Azt hiszem sikerült visszacsinálni. Már csak a flegma dumáidról kell leszoknod, és minden a régi lesz. – mosolyogtam, mire ő a tükör elé állt.

Mosolyogva méregette magát, és amint láttam, tetszett neki. Láttam, hogy csodálkozik is, majd odajött hozzám, és megölelt.

-       Köszönöm. – mondta majd leült az ágyra, és bekapcsolta a laptopját.

-       Ne haragudj, de későre járt, én megyek haza, és most már viszem a kulcsom. – nevettem, majd elindultam haza felé. Végül is, egész jól sikerült ez a nap....

45.rész. (Dia szemszöge)

Meg akartam kérdezni Harryt hogy miért jött ide, miért nem voltam neki elég jó, miért kellett neki Parrie is? De Viki hamar leállított ugyanis miatta lettem az aki most vagyok, és nem hiányzik hogy még jobban magam alatt legyek. Egész úton ezek a kérdések kavarogtak a fejemben. Miért? Miért? Miért? Mikor a házunkhoz értünk Viki úgy döntött hogy ő hazamegy most egy kicsit egyedül hagy. Ő az aki látja rajtam ha valami nem oké. Kinyitottam az ajtót és mivel még senki ne volt otthon felszaladtam a szobámba. Megláttam Viki kulcsát az ágyon-Hát igen. Csak ő képes elhagyni a kulcsát-gondoltam magamban. Épphogy leültem volna az ágyra csengettek-Biztos Viki az.- Gyorsan lerohantam az ajtóhoz és kinyitottam viszont nem Vikivel találtam szembe magam hanem Harryvel.
-Te mit keresel itt-kérdeztem és láttam hogy nagyon meglepődött. Gondolom nem erre számított hogy így nézek ki és így beszélek vele.
-Beszélnünk kell-válaszolt és várta hogy beengedjem.
-Nem hinném hogy kellene-próbáltam becsukni az ajtót de ő becsúsztatta a lábát így nem tudtam.
-Kérlek
-Legyen-engedtem be végül-Miröl akarsz beszélni?-próbáltam megtartani azt a flegma stílust amiben az elmúlt héten éltem.
-Nagyon..megváltoztál-mondta és láttam rajta hogy még mindig kicsit még mindig a sokk hatása alatt van.
-Igen tudom, de nekem ez így jó.
-Tényleg, Nekem nem úgy tűnik.
-Leszarom hogy mit gondolsz-vágtam a fejéhez és elindultam a lépcsőn felfelé. Semmi kedvem nem volt folytatni ezt a beszélgetést.
-Dia! Nem hiszem el. Hogy tudtál így megváltozni? Ez neked miért jó? –jött be szobámba.-most is ott hagysz lent. Nem menekülhetsz el a problémáid elől!
-Először is. Te velem ne ordibálj. Másodszor miattad változtam így meg..én kérek elnézést hogy megcsaltál három nap után oké?? Csak tudod amikor 2 év alatt 3szor is megcsalnak az egy kicsit kurvára fáj-akadtam ki és láttam hogy most már ő is rosszul érzi magát. Ismét előtörtek könnyeim. Valójában még én sem tudom hogy ezt miért tettem. Egyszerűen csak késztetést éreztem a változásra.
-Sajnálom…De..Én még..mindig téged szeretlek Dia-ölelt meg. Ami nagyon jól esett de ezt mégsem engedhetem neki.
-Ezt most nem mondod komolyan?!! Megcsalsz aztán idejössz, bocsánatot kérsz és azt hiszed hogy ezzel minden meg van oldva??-kérdeztem -És egyébként is. Miért akartál lefeküdni Perrievel?? Csak mert én 16 vagyok? Csak tudnám hogy akkor miért velem jöttél össze ha őt akarod-vágtam mindent a fejéhez, amit tényleg megérdemelt, de én mégis rosszul éreztem magam.
-Dia én tényleg nagyon sajnálom. Én szeretlek-mondta és megcsókolt. Viki is a lehető legrosszabb pillanatban tudott belépni. Én persze ellöktem magamtól Harryt, és kirohantam. Olyan jóérzés volt az egész. A közelsége. Nem értettem hogy miért van ez. Vajon még mindig szeretem. Mégsem sikerült kiirtanom ezt az érzést. Nem tudtam eldönteni hogy ez most jó vagy rossz. A szobámból kiabálásokat hallottam. Mikor hirtelen Harry jött ki a szobámból.
-Sajnálom Dia-mondta és láttam hogy szemében könnyek gyűlnek-De én soha nem adom fel.-mondta és kirohant. Olyan zavaros volt minden. Semmit sem értettem. Viki miért kiabált vele? Harry miért rohant így el főleg ezek után. És mit értett ezalatt a ’’Soha nem adom fel’’ mondta alatt. Szívem szerint kiszaladtam volna a Világból de nem, tehettem.