2012. október 29., hétfő


29.rész (Dia szemszöge)
Végre megérkeztünk. Már nagyon hiányzott ez a hely. Mikor kiértünk a kapunk Vikivel elváltak útjaink. Ő a srácok felé én pedig Kristóf felé vettem az irányt. Egész úton azon gondolkodtam hogy vajon mit fog szólni. Azon is sokat gondolkodtam hogy Kristóf miért nem látogatott meg. Úgy voltam vele hogy biztos nem tudott jönni a munka miatt vagy csak egyszerűen nem volt rá pénze. Szerencsére nem lakott mesze a repülőtértől így aránylag hamar odaértem. Mikor csengettem egy szőke lány nyitott ajtót. Amin hogy öszinte legyek meglepődtem.
-Szia..öö..Kristóf itt van?-kérdeztem a lányt akiről azt hittem hogy az egyik diákja.
-Hello igen de mért keresed a barátom?-kérdezte és mikor ezt kimondta leesett az állam. Közben Kristóf is megérkezett és amikor meglátott hát eléggé zavartan viselkedett. 
-Szia. Nem akarod bemutatni a barátnőd te szemét-pofoztam fel. 
-Dia félre érted. –mondta és megfogta a kezem.
-Ezen mit lehet félre érteni megcsaltál kész ennyi végeztünk.-mondtam könnyeimmel küszködve.
-Sajnálom-mondta de szemében nem láttam semmi megbánást. 
-Hát én nem.-mondtam és elindultam Krissz felé. Könyneim patakként folytak. Már nagyon fáztam így hát kénytelen voltam egy sms-t írni Vikinek. Gyorsan bepötyögtem hogy: 
’’Szia, kérlek gyertek értem. Majd elmondom mi történt. Dia’’-külddtem el az üzenetet.
Már egyre jobban fáztam és azon gondolkoztam hogy hogy történhetett meg megint meg ez az egész. (Ugyanis a volt barátom is megcsalt) Egyszerűen nem értettem hogy miért ezt érdemlem. Gondolat menetem Vikiék zavarták meg. Kocsival jöttek. Liamet gyorsan megöleltem majd Vikit is. Míg Liam berakta a csomagtartóba a bőröndöm addig Vikinek elkezdtem mesélni, hogy mi történt. Mikor beültünk a kocsiba Luiam egyből nekem szegezett egy kérdést.
-Hogyhogy teis itt vagy?? Viki azt mondta hoggy csak ő jött-mondta.
-Hát meglepetés-mondtam és küldtem felé egy kicsit bizonytalan mosolyt. Gyorsan elmondtam neki is hogy mi történt. Liam is csak nézett.
-Nem volt valami szimpatikus de ezt énsem gondoltam volna-mondta mikor kiszálltunk a kocsiból. Gyorsan kivettük a bőröndömet és elindultunk az ajtó felé. Mikor benyitottam Krissz a nyakamba ugrott. Nagyon örültem hogy láthatom, de még mindig rossz kedvem volt. És ezt ő is észre vette.
-Mi a baj Dia??-kérdezte mikor elnegedett
-Semmi..nem lényeg-mondtam és már megint a könnyeimmel küszködtem. Közben Harry is kijött és megölelt.
-Hiányoztál-súgta a fülembe úgy hogy senki se hallja.
-Te is-súgtam vissza.
-Dia kérlek-kérlelt Krissz.
-Megcsalt…-válaszoltam és elkezdtem sírni. Elmeséltem mindent részletesen. Krissz és Harry is csodálkoztak. Nem szeretek se sírni se pedig sajnáltatni magam de ez tényleg nagyon fájt. A nap vége felé Niall Zayn és Louis is betoppantak. Akiknek megint csak el kellett mesélni mindent. Még sokat beszélgettünk és a srácok felhívták Pault hogy nem kaphatnának e még egy kis szabadságot, mivel most volt karácsony és már csak két napjuk volt. Nagy nehezen belement és egy hét szabadságot kaptak. Mikor letették a telefont egyből megkérdeztek minket hogy nem akarunk e nálluk aludni. Mi persze belementünk. Gyorsan felszaladtam a szobámba kivenni pár cuccot a bőröndből és egy táskába raktam. 10 perc alatt elkészültem és gyorsan átnéztem Vikihez.
-Szia hol tartassz?-léptem be a nyitott ajtón
-Szia pont most lettem kész-válaszolt és már állt is fel.
-Oké akkor menjünk.-mire leértünk már Krissz is készen volt és elindultunk két kocsival. Az egyikben én, Viki, Liam Harry és Niall. A másikban Krissz Zayn és Louis.
-Amúgy Niall Amy hol van?-kérdeztem
-Hát tudod most volt karácsony két napja és a szüleivel van.-válaszolt 
-Juj tényleg-mondtuk egyszerre Vikivel-Nem vettünk nektek ajándékot.-néztünk rájuk szomorúan.
-Jaj ne hülyéskedjetek már. Éppen elég az hogy itt vagytok-mondta Liam
-Nem baj majd holnap kaptok valamit-erősködtünk.
-De tényleg meg van mindenünk, nem kell semmi. És egyébként is nem az ajándék a lényeg.
-Nembaaj-mondta Viki és megcsókolta Liamet.
-Nah megérkeztünk-orditotta Niall
-Igen Niall látjuk-mondta Harry és kiszált a kocsiból. Mi is így tettünk……
·                                



      28.rész. (Viki szemszöge)

*FÉL ÉVVEL KÉSŐBB * 

Sok minden történt a fél év alatt. A srácok párszor meglátogattak minket, én pedig egyre magabiztosabban beszéltem velük. Igen, a fél év alatt megtanultam az angolt. Persze, nem teljesen. Letettem egy középszintű vizsgát, Dia pedig egy emelt szintűt. 16 évesen, az szép teljesítmény. 
- Viki, pakolj össze amint haza értél. Holnap indulunk.Nem szeretem ha az utolsó pillanatban kezdesz el szedelődszködni. – ordított utánam Dia, mikor elindultam haza. 
- Rednben. – válasozltam, aztán bedugtam a fülhallgatót a fülembe, és elindultam. 
A nagy hidegben látszott a levegő, mikor kifújtam. Sokszor szórakoztam ezzel, de msot egyre koncentráltam. Holnap Londonban leszünk. A srácokkal. Már alig vártuk mindketten. Téli szünet volt, szóval volt 2 hetünk. A mi sulinkban eléggé hülyén jönnek ki a szünetek. A nyári szünet ugyanúgy, viszont a téli szünet, az december 23tól egészen január 15ig. Volt bőven időnk. ma volt 25-e. 
Otthon Bedobáltam 2 hétre elegendő cuccot a bőröndömbe, és elmentem lezuhanyozni. Estére teljesen elfáradtma, ezért bedőltem az ágyba, és sozkásomhoz híven, eléggé gyorsan elaludtam. 
******************-
Másnap reggel Dia keltett. 
- Vikii!!!! Keljél feeel! Le fogjuk késni a gépeeet! – ordította, aztán kilökött az ágyból. 
Nevetve estem le a földre, aztán akár egy zombi átcsoszogtam a fürdőszobába. Megmosakodtam, átöltöztem, aztán már készen is voltam. Dia ezalatt kipakolta a fél hűtőt, és szendvicseket csinált. 
- Indulhatunk? – álltam elé teljesen készen, a bőröndömmel karöltve. 
- Persze. – mosolygott, aztán bedobálta egy zacskóba a szenyókat, és a cuccoakt vissza a hűtőbe.
Fogta a bőröndjét, aztán a ház előtt parkoló kocsiba dobta azt, majd az enyémet is. Beszálltunk, és cska akkor tűnt fel, hogy sófőrünk is van. Egy fél óra alatt odaértünk a reptérhez, aztán megvettük a jegyeket, majd felszálltunk a gépre, ami pontosan 11kor el is indult. 
**************- 
Londoban, egyből kétfelé váltak Diával az utjaink. Én indultma a srácokhoz, ő pedig már alig várt,a hogy oda érjen Kristófhoz. Nem is csodálom. Fél éve nem látta. Csak a srácok látogattak haza, de Kristóf nem. 
Beszálltunk egy egy taxiba, ami aztán a célba vitt minket. engem kirakott Krissz háza előtt. Megkerestem a kulcsokat, amit nekünk adott, és benyitottam. Senki nem volt otthon így, cska leraktam a cuccaimat a nekem szánt szobába, majd kimentem és bezártam az ajtót. Célba vettem a srácok házát. Fél óra latt oda is értem. Ez idő alatt kissé megfagytam, de amugy minden redben volt. Amint odaértem, elkezdtem nyomkodni a csengőt. Semmi reakció. Rátenyereltem, hátha csak nem hallották, de semmi. Mivel nem tudtam mit csinálni, elindultam vissza fele. Út közben elgondolkodtam, hogy hol lehetnek vajon, de mivel ezer és ezer hely van Londonban ezért feladtam.Akár az is lehet, hogy koncertjük van. 
Mikkor hazaértem, ledobtam a kabátomat a kanapé szélére, a cipőmet leróúgtam a lábamról, majd felmentem a szobába, és benyomtam a laptopom. Felmentem Facebookra meg twitterre, aztán eszembe jutott, emgnézem Niall twitterét. Ő úgyis mindent ki szokott ínri. Megkeresem,aztán láttma, hogy kiírta. 
„ Otthon édes otthon. Imádom a családommal tölteni az ünnepeket.” 
A fejemre csaptam. Eszembe jutott, hogy 2 napja volt karácsony, mindenki otthon van a családjával. Pár percig gondolkoztam a dolgon, aztán kikapcsoltam a laptopot, és benyomtam a hangfalat. Beraktam valami zenét, amit találtam, és ledőltem az ágyra. Aztán egyszer csak hallottam, hogy lenk kattan a zár, és nyílikaz ajtó. Kiszaladtam a szobából, és emgláttam Krisszt, Harryt és Liamet. Nagy örömmel leszaldtam hozzájuk, mire emglepődve néztek rám. 
- Sziasztok. – köszöntem. 
- Hát te mit keresel itt? – jött oda Liam és megcsókolt. 
- Hát, gondoltam, jövök látogatóba. – mondtam, majd emgölelgettem a többieket is. 
- És, Dia itt van? – kérdezte csillogó szemekkel Harry. 
Nem tudtam mit mondjak. Dia meglepetésnek akarta az egészet. Nem köphettem be. 
- Nincs. Csak én. – mondta és mosolyogtam egyet. 
Harry szeméből eltűnt a remény, de aztán megbékélt a gondolattal. Besélzgettem még pár mondatot a többiekkel aztán kaptma egy SMS-t. 
„ Szia, kérlek gyertek értem. Majd elmondom mi történt. Dia” 
Egyőbl felkaptam a cipőmet, és a kabátomat, majd Liam megállított. 
- Merre mész? – kérdezte. 
- Majd elmesélem, jössz? 
- Persze. – modnta,aztán ő is felöltözött, és becsuktuk magunk után az ajtót....
·                                


27.rész. (Dia szemszöge)

Mikor haza értünk anyáék nagyon nagy boldogsággal fogadtak. Nagyon jól esett. Már hiányoztak. 3 órán keresztül csak beszélgettünk. Elmeséltünk nekik mindent, a megérkezésünktől, a hazafelé vezető útig. A srácokat is rendesen kibeszéltük. Míg végül anyáék elengedtek minket. Már gondolom eléggé látszott rajtunk hogy fáradtak vagyunk, így hát elmentünk pihanni. Én az ágyamon fetrengtem és a gépet nyomtam. Twitter, facebook, zene, youtube. Már majdnem elaludtam amikor csengettek Viki volt az. Gyorsan leszadtam a lépcsőn. Már amilyen gyorsan tudam ugyanis bevertem a lábam az ajtófélfába. 
-Szia-nyitottam ajtót és fogtam a lábam mert még mindig fájt.
-Szia. Hát te meg mit csináltál már??-kezdett röhögni rajtam
-Ne röhögj mondtam és behúztam az ajtón.
-Jó jó…de mondd már h mit csináltál-mondta és próbálta visszafogni a nevetést.
-Belerúgtam az ajtóba-válaszoltam és Vik mégjobban elkezdett röhögni. Anyáék és Krissz nem tudták hogy mivan így ők is lejöttek. Amikor nikik is elmagyaráztam hogy mi történt már mindannyian nevettünk. Nagy nehezen sikerült abbahagyni a nevetést, de már csak Krissz én meg Viki voltunk ott.
-Jah egyébként itt vannak a könyveid.-adott egy táskát tele könyvvel 
-Köszi gyere fel és vissza adom a táskád csak kipakolok belőle. Indultunk el. Gyorsan kipkoltam az asztalomra és már vissza is adtam neki a táskát, ő pedig gyorsan lelépett.
Aznap mást sem csináltam csak a könyveimet fedtem. Mikor végeztem elmentem fürdeni. Jó érzés volt beállni a langyos zuhany alá, hiszen itt még mindig nagyon meleg van. Mikor kiértem a fürdőből, egy sms-em érkezett mégjhopzzá Harrytől.
’’ Szia csak azért írok, írunk mert már nagyon hiányoztok és hogy nagy baj lenne e ha majd valamikor meglátogatnánk titeteket. Jah é szólj Krissznek is’’-állt az sms-ben nagyon örültem neki hiszen már őkis hiányoznak nekem. Gyorsan bepötyögtem a választ.
’’ Sziasztok. Tiis hiányoztok már nekünk és jó lenne ha meglátogatnátok’’-küldtem el a választ. Még átmentem szólni Krissznek aki ugyan így fogadta a hírt. Miután visszaértam a szobámba egyból bedöltem az ágyba és eléggé gyorsan elaludtam….

2012. október 27., szombat


26.rész. ( Viki szemszöge)

Kiértünk a reptérre, megvettük a jegyeket, és könnyes búcsút véve Londonnak, felszálltunk a gépre, ami fél óra múlva el is indult. Egy kicsit még néztük a tájat, majd vüsszaültünk a helyünkre. Később mikor már unatkoztam, piszkálni kezdtem Diát, hogy mi történt vele, amikor idegesen jött kia szobájából. Egy kis ideig nyaggatnom kellett, aztán el kezdte mesélni....
- Ez most komoly? – néztem rá teniszlabda méretű szemekkel. 
- Igen. – mondta és lefolyt egy könnycsepp az arcán. 
- Ohhh, Diaa. Nyugodj meg. – mondtam, és megöleltem. 
***************-
A repülő út persze így telt el. Teli sírással. Aztán mikor leszálltunk, egyből hívtunk egy taxit, ami először engem, aztán Diáékat is haza vitte. Otthon beléptem a házba, ésa nagy üresség teljesen megőrített. Sehol senki, egy árva ember sem. Teljesen ki készített. Kipakoltam a szekrényembe a cuccaimat, aztán elhatároztam, hogy elmegyek a könyvekért, ami a suliba kell majd. Felöltöztem valami viselhetőbe, és már kinn is voltam az utcán. Bedugtma a fülhallgatót fülembe, és dallamra léptem. 10 perc alatt, oda is értem a sulinkhoz. Beléptem, és össztalálkoztam az igazgatóval. 
- Jó napot, örülök hogy önt is lehet látni a suli körnéykén. – nézett rám gúnyosan. 
- Jó napot. – modntam, és tovább sétáltam. 
Bekopogtam a könyvtárba, és vártam egy fél percet, majd kinyitotta a könyvtáros. 
- Jó napot kívánok. Azért jöttem, hogy ha esetleg, mér nem tetszett odaadni másnak a könyveimet, akkor szeretném elkérni. Tudja, beteg voltma, és nem tudtam érte jönni. – mondtam. 
- Persze gyere be, azthiszem még 2 lánynak van könyve amiért nem jöttek el. Talán a tied az egyik. – mondta és elindult az egyik nagy asztal felé. – Az egyik Kovács Diánájé, a másik Kovács Viktóriáé. 
- Igen enyém az, és az uncsitesómé. – modntam,mire a kezembe adta az egyiket. –esetleg, elkérhetném a másikat is? Elvinném a tulajdonosának. – mosolyogtam. 
- Rendben. – mondta, és a kezembe adta a sok könyvet. 
- Köszönöm. – mondtam, beraktam a táskámba aztán elindultam haza. Út közben egy egy ember letámadott. „ Te vagy Niall kishúga, és Liam barátnője?” Kérdezte ezt minden kis fan. 
Mire haza értem, már az ideg a sírba vitt. Ledobtam a táskámat a kanapára, majd felrohantam a szobámba és sírni kezdtem. A rajongók felhozták Liamet és Niallt. Az az, ezt az egész Londonos történetet. Aztán eszembe jutott. Keresnem kell egy angol tanárt. Bekapcsoltam a Laptopom, és kkeregélni kezdtem, aztán találtam valakit. Juhász Mária. Jól hangzik. Egy fél év alatt középfokú angolra tanít meg. Remek. Jó lesz. – mondtam magamban, majd bepötyögtem a számát és felhívtam. Végül megbeszéltem vele, hogy heti 4 órát fog nekem tartani. Kedd szerda csütörtök és péntek. Jó lesz. 
Később átszaladtam Diához, hogy átvigyem a könyveket, aztán haza is jöttem, és leültem a TV elé. Közben még mindig csak sírtam, és sírtam. Aztán egy kis iső múlva sikerült elaludnom....
Később csengetésre ébredtem...

25. rész (Dia szemszöge)

Harry megcsókolt. Hihetetlen érzés volt. De ezt mégsem tehettem meg, hiszen nekem van barátom. Így hát ellöktem magamtól.
-Nem tudod elképzelni, mennyire vártam ezt a pillanatot. Szeretle Diana.-mondta és ismét meg akart csókolni, de én megállítottam.
-Harry…nem tudom mi ütött beléd, de nekem barátom van.mondtam és egy kicsit hátrébb léptem.
-dia tudod, egyre jobban megtetszettél és azthiszem belédszerettem.-mondta lesütött szemekkel. Hogyha ezt 2 nappal ezelőtt mondta volna akkor még talán érdekelt is volna. De így..már nem igazán.
-Harry a multkor még elutasítottál. Most meg azt várod hogy a nyakadba ugorjak és azt mondjam hogy igen énis szeretlek??!! Mert akkor nagyot tévedsz. És kérlek..menje most el-keltem ki magamból. Ez még ő sem gondolhatja komolyan. Csak azért mert sztár még nem azt jelenti hogy mindent megkaphat. Harry elindult az ajtó felé és kilépett rajta. Azt mutattam hoyg ez az egész nem érdekel már. Pedig legbelül nagyon is érdekelt. De nekem már barátom van akit nagyon szeretek. Még kábé két percig álltam ott majd elindultam Viki szobájába,.
-Mi történt?- Nézett rám Liam és Dia.
-Semmi-mondam majd azzal a lendülettel át is mentem a saját szobámba. Elkezdtem pakolni, és közben eszembe jutott hogy Kristófnak még nem is szóltam arról hogy elzutazom. Úgy voltam vele hogy gyorsan összepakolok mindent és átmegyek hozzá. Gyorsan összeállítottam egy ruhát, mert még pizsiben voltam, és azt a kevés ruhát is amit hoztam elkezdtem bepakolni. Még a fogkefét fogkrémet és egy fésüt hagytam kint, plusz a sminkes táskám. 9-re kész lettem a pakolással és a készülődéssel. Egy neon zöld szoknyát és hozzá egy fekete csipkés felsőt vettem fel. Felvittem egy kis alap sminket. Éppen a telómat az útlevelemet meg a ez ilyen cuccokat szedtem össze amikor kopogtak.
-Bejöhetek-nézett be Vik
-Persze-álltam fel. Ugyanis már készen álltam az indulásra.
-Mi történt?-kérdezte Viki
-Hosszú majd a repülőn elmesélem
-Lányok gyertek hozzátok a cuccotokat lassan indulnunk kell-ordított fel az emeletre Krissz. Gyorsan levittük a cuccunkat és még átnéztünk mindent nem e hagyok itt valamit. Szerencsére semmit nem találtunk így hát nyugottan zártuk be az ajtót. Hiányozni fog ez a lakás. Ez a hely. Sőt egész London. Beültünk a kocsiba és elindultunk a reptér felé.
-Uh Krissz nagy baj lenne ha előbb beugranánk Kristófhoz-kérdeztem
-Nem de akkor nagyon siess, és mondd a címet.-megmondtama  címet és 2 perc alatt oda is értünk. Gyorsan beszaladtam és csengettem.
-Sziaa-nyitott ajtót kristóf és megcsókolt.
-Szia figyelj mondanom kell valamit.-kezdtem el mondani.
-Miaz baj van?-kérdezte aggodalmasan.
-Nem vagyis hát ha úgy nézzük baj. Ugyanis vissza kell utaznunk Magyarországra.-mondtam lesütött szemekkel.
-Mi? Miért?-kérdezte.
-Tudod elkezdődött a suli és muszály visszamennünk.De  nyughi majd látogatjuk egymást-mondtam kicsit vidámabban.
-oké. De tudd hogy szeretlek-csókolt meg ismét.
-Én is. De mostmár megyek.-kezdtem el könnyezni és visszaszaladtam a kocsiba.onnan integettünk egymásnak. És mostmár elindultunk a reptér felé……


24.rész. ( Harry szemszöge)
Dia elmesélte este, hogy mi történt vele, aztán elment lefeküdni. 
- Liam, besélzhetnénk? – kérdeztem tőle. 
- Persze, mondjad haver. – mosolygott. 
- Szeretnék tanácsot kérni tőled. – sütöttem le a fejemet. 
- Miben? – nevetett. 
- Hát, tudod, Dia. – mondtam, halkan, mire komolyra váltotta az arcát – Egyre jobban tetszik, és a múltkor elutasítottam, most meg ott van az a Kristóf. – kezdtem el mondani, mire Liam közbe vágott. 
- Mondd el neki. 
- Nem merem. És mi van, ha elutasít? – kezdtem el nyafogni. 
- Harry. Tetszettél neki, te elutasítottad. Nem csodálnám, hogyha ezek után ő elküldene a melegebb éghajlatra. De. Ha régen bejöttél neki, akkor a szíve mélyén, ez még mindig így van. És van ez a Kristóf. Hát nézz rá. Összeillenek? Nem. Hamar vége lesz annak a kapcsolatnak. – bíztatott Liam. 
- Igazad lehet. Akkor, én most alszok rá egyet. Jó éjt, és köszönöm. – modtam aztán megöleltem, ő pedig lelépett. Gondolom ment Vikihez. 
Én hátradőltem a kanapén, és gondolkoztam. Aztán egy idő után, véletlenül Krisszéknél úgy ahogy voltam, elaludtam. 
Másnap reggel arra keltem, Krissz ébresztget.
- Igen? – keltem fel. 
- Neked nem kéne otthon lenned? – kérdezte, és nevetett egyet. 
- Ja de bocsi. Csak tegnap, este..véletlenül elaludtam. – mondtam, és megráztam a fejemet. 
- Semmi gond, Liam is itt éjszakázott.
- Tényleg? – kérdeztem, aztán felálltam és elindultam Viki szobája felé. 
Gondoltam ott elsz Liam, ezért benyitottam. Viki éppen aludt. Liam pedig úgyszint, csak ő az ágy mellett lévő fotelban. Odasétáltam, és megbökdöstem Liam karját, hogy keljen fel, de semmi. Aztán meglöktem őt, hogy ébresztő, mire kiesett a fotelból. 
- Hát te meg mit akarsZ? – nyafogott.
- Shhht. Viki alszik. – szóltam rá. – Figyi, Liam. Mennünk kéne. 2 óra múlva dedikálásunk lesz.
- Még ráérünk. – mondta, és elindult ki az ajtón, én pedig utána. 
Kint leült a kanapéra, én pedig besétáltam a konyhába, kerestem valami innivalót. Kivettem a hűtőből egy narancslevet magamnak, és Liamnek is. Tudom, vendégségben nem illik, de létfontosságú volt. 
- Liam, szomjas vagy ? – kérdeztem visszamenet, és a kezébe dobtam a narancs leves üveget. 
Ez alatt láttam, hogy Dia kisétál Viki szobájából, majd felém veszi az irányt. 
- Liam, légyszíves, menj be Vikihez, és besélzj vele. – modnta, mire Liam felpattant, és beszaladt a szobába, Dia pedig leült mellém. 
- Harry figyelj. Elmondom neked, te pedig add át a többiknek. Mivel ma elkezdődött a suli, ezért sajnos nem maradhatunk itt sokáig. Mennünk kell haza. – mondta szomorúan. 
- Tessék? Nem mehettek el! itt kell maradjatok. Kelletek nekünk. – kezdtem el össze vissza magyarázni. 
- Harry nem értesz meg. Nekünk otthon vannak a barátaink, az iskolánk, és nekem ott a tánccsapat. Nem hagyhatjuk ott ezt mind cska úgy. – mondta, majd megölelt. 
- Megértem. – nyögtem ki végül, mikor elengedett. 
- Köszönöm. 11kor indulunk Krisszel haza. Vele már megbesézltem a dolgot, szóval kérlek, pakold össze a cuccaitokat, amit véletlenül itt hagytatok, mert nem fogtok tudni érte jönni később. – mondta aztán besétált a szobájába. 
Éreztem, hogy az utolsó remény is elszáll belőlem, de nem bírtam megállni. Utána szaladtam, és megragadtam a vállát. 
- Dia szeretnék mondani valamit. – álltam elé. 
- Hallgatlak. – mondta, és mélyen a szemembe nézett. 
Fél percig, cska néztem gyönyörű kék szemét, majd megfogtam a kezét, és magam felé húztam, és végül megcsókoltam. Miután véget ért a csodás pillanat Dia csak ijedten nézett engem. 
- Nem tudod elképzelni, mennyire vártam ezt a pillanatot. Szeretlek Klaudia. – mondtam, aztán újra meg akartam csókolni, de megállított. 
- Harry....nemtudom mi ütött beléd, de nekem barátom van. – mondta, és hátrébb állt. 
- Dia, tudod, egyre jobban emgtetszettél, és azthiszem beléd szerettem. – mondtam lesütött szemekkel. 
- Harry, utoljára elutasítottál. Most azt várod hogy a nyakadba ugorjak, hogy imádlak? Nagyon tévedsz. Menj innen. – mondta és mutatott az ajtóra. 
Én lehajtottam a fejemet, és kisétáltam az ajtón, majd a bejárati ajtón is, és egy fél óra séta után haza értem, a közös lakésunkba, majd ledobtam magam a kanapéra, és kicsordult pár könnycsepp a szememből. Ott siránkoztam, aztán megjelent Liam. Elmeséltem neki mi történt, aztán letöröltem a könnyeket a szememről, és átöltöztem. Megmostam az arcomat, és megpróbáltam úgy tenni, mintha nem történt volna semmi. Lementem a füldszintre ahol a többiek gyülekeztek. 
- Harry már cska rád vártunk. – szólt Zayn, aztán kirángattak a házból, és elindultunk dedikálásra....



23.rész. (Viki szemszöge)
Amint vége lett a filmnek, én bementem a szomábma, leültem az ágyra és előkotortam a telefonomat. Már egy hete ki volt kapcsolva. Nem igazán izgatott, hogy keresnek-e. Minden más telefonjáról telefonáltam ha nagyon kellett. Bekapcsoltam végül, és láttam, hogy vagy 10 SMS-t kaptam. Egyesével megnézegettem, majd visszaírogattam. Aztán kopogtak az ajtómon. 
- Gyere be. – ordítottam, majd megláttam Krisszt.- Szia, mi a gond? 
- Semmi, csak mondani szeretném, hogy, én holnap elutazok, megyek anyáékhoz, nektek meg holnap kezdődik a sulitok, szóval el kéne menni beiratkozni. – mondta, majd leült mellém az ágyra. 
- Hát rendben. És, Diának ezt már mondtad? – kérdeztem.
- Neki még nem, mert nem volt időm beszélni velem, de amit haza jön, megmondom neki is. – mondta aztán felállt. 
- Hát, szerintem, menjünk ki, hátha már hazaért. – mondtam aztán én is mentem Krissz után. 
Amint kiléptünk az ajtón láttuk, hogy Dia éppen belép a lakásba. Krissz egyből letámadta, és behívta a szábába, hogy beszéljen vele, én pedig leültem Harry és Liam mellé a kanapéra. Ott ücsörögtem, és vártam, hogy mikor jön ki Dia és Krissz a szobából. 
10 perc múlva láttam, hogy Dia könnyes szemekkel kijönn, mögötte pedig Krisz szomorúan. Dia leült mellém, és megölelt. 
- Nem akarom, hogy haza menjen. Hiányozni fog. – modnta, és újra sírni kezdett. 
- Nyugodj meg Dia. Úgyis fogjuk még őt látni majd. ki fogod bírni. Itt vagyunk neked. – mondtam, és újra átöleltem. 
- Igazad van. – mondta, és letörölte a könnyeit. 
- Inkább mesélj, mi volt Kristóffal? – böktem meg az oldalát, mire elmosolyodott, és mesélni kezdett. 
**************-
Miután elmesélt mindent, Dia, elmesélte Harrynek és Liamnek hogy miért sírt, aztán én nyújtózkodtam egyet, és elindultam a szobám felé. Bent leültem az ágyamra, és elkezdtem keresni a pizsamámat. Átöltöztem, aztán hallottam, hogy nyílik az ajtó. Hirtelen oda kaptam a fejemet, és megláttam Liamet. Én befeküdtem az ágyba, ő pedig leült mellém, és megvárta míg elalszom. 
Másnap reggel Diára keltem, amint ugrál az ágyamon.....

2012. október 24., szerda


22.rész (Dia szemszöge)

A fekete magas sarkúmat kerestem. Gyorsan ki szaladtam megnézni hátha ott van.
-Mit keresel?!-jött ide Viki.
-Áh csak a fekete magas sarkúm-mondtam és folytattam a keresgélést. Nagyon izgultam. És ez szerintem látszott is rajtam.
-Ott van az ajtó mellett, de dia nyugi szép vagy-mondta és már sétált is vissza Liamhez
-Köszi-mondtam és elkezdtem felvenni drága cipőmet. Közben Harry is odajött hozzám.
-Nagyon szép vagy-mondta és hangjában valami furcsát véltem felfedezni.
-Köszönöm-néztem zöld szemeibe. Láttam hogy valami nincs rendben vele. Ez nem hagyott nyugodni.
-Harry minden oké?
-Igen.. vagyis nem de mindegy menj vigyázz magadra-és már indult is vissza a helyére. Ha nem akarja elmondani akkor ne mondja-gondoltam magamban.
-Nah én léptem-ordítottam Vikinek.
-Dia, nyugi szép vagy nem kell izgulni-ez kicsit megnyugtatott. Épphogy becsuktam az ajtót Kristóf megérkezett. Gyönyörű kocsija van.
-Szia Nagyon csini vagy-mondta és egy puszit nyomott az arcomra. Éreztem az illatát. Minden jó volt kivéve egy valamit. Dezsavű érzésem lett, és azt is tudtam hogy miért. Az előző barátomra emlékeztetett. Ugyanis ő megcsalt. Mindössze azért mert nem akartam vele lefeküdni. Ez az egész 1 éve történt. De vissza a jelenbe. Próbáltam elhessegetni ezt a gondolatot.
-Köszi-pirultam el. Közben átkísért a másik oldalra és kinyitotta az ajtót. Beültem, Kristóf is gyorsan visszaszaladt a másik oldalra hogy beüljön és már indultunk is.
-Egyébkén hova megyünk?-néztem oldalra.
-Egy étterembe.-válaszolt és tovább figyelte az utat. Az út közben beszélgettünk. Negyed óra alatt meg is érkeztünk. Gyönyörű volt az étterem. Mikor beértünk egy öltönyös pasi vezetett el az asztalunkig. Felvettem az étlapout az asztelról. Szinte semmit sem tudtam hogy mi mi. És amit meg tudtam azt meg most nem kíváltam.
-Egy kérdés. Te tudod bármiről is hogy micsoda?
-Hát ami azt illeti…nem-kezdtünk el nevetni. Persze a többi ember mind ránknéztek és olyanokta hallottunk hogy a mai fiatalok. Nem igazán értettem hogy miért baj az ha nevetünk. De mindegy is. Nagy nehezen választottunk valami levest meg másodikat. Nagyon jól telt az este beszélgettünk szinte mindenről. Nevetgéltünk meg hülyéskedtünk amit atöbbi embernem nézett jó szemmel de kit érdekel. A vacsi után még úgy döntöttünk hogy elmegyünk sétálni. Már sötét volt és a hely is gyönyörű volt. Leültünk egy padra. Ott folytattuk tovább beszélgetésünket. Nagyon megkedveltem Kristófot. Nem tudtam hogy ő is így érez-e vagy nem.
-Már késő van ideje lesz menünk.-mondtam és már álltam is fel.
-Várj-húzot vissza-Nagyon jól éreztem magam veled és szeretném megkérdezni hogy lennél e barátnőm-kérdezte komlyan.
-Igen-mondtam és megöleltem.Nagyon boldog voltam. Nagy nehezen elindultunk a kocsija felé mostmár kéz a kézben. A hazafelé vezető út is beszélgetésekben telt. Mikor hazaértünk. Kiszálltam és Kristóf is. Egyre közeledtünk egymáshoz mígy végül megcsókolt.Nagyon jó volt. Kár hogy ennek  apillanatnak véget kellett vetni.
-Köszönöm ezt az estét nagyon jó volt-mondtam
-Nincs mit és én köszönöm-még egy gyors puszit adtunk egymásnak és én elindultam befelé. Ahol 8 kiváncsi szempár fogadott….
 21.rész. 

Leültünk a Tv elé, hogy nézzünk filmet,

majd kiküldték Diát, hogy csináljon pattogatott kukoricát. Mivel nem akartam egyedül ott ülni, be szaladtam utána. Éppen rakta be a mikróba a kukoricát, mikor megcsörrent a telefonja. 
- Háló. – szólt bele.                                                                                                                                    
- Szia, Kristóf vagyok. – sózlt bele Kristóf magyarul a telefonba. 
- Ohh, szia. – mosolyodott el Dia. 
- Dia, cska annyit szeretnék, hogy esetleg, hogyha lenne kedved, ma este találkozhatnánk. – mondta a telefonba. 
- Nagyon szívesen mennék. Persze. Mikor mennénk? – kérdezte, és közben már ugrált az örömtől. 

- 7re nálatok vagyok. Viki megadta a címeteket. – modnta, és le is rakta a telefont. 
Dia egyből a nyakamba ugrott, és ölelgetni kezdett. Abban a pillanatban belépett a konyhába Harry. Kérdően nézett ránk, aztán Dia elmagyarázta a helyzetet, mire Harry csak fura hangnemben válaszolt. Aztán megcsörrent a mikró, hogy készen van a kukorica. Kiöntöttük egy tálba, majd visszaültünk a többiekhez. Elkezdődött a film.A Titanic. Persze, hogy angolul, magyar felirat nélkül. Hát, mivel nem értettem semmit, csak ültem, és néztem, hogy mit reagálnak a többiek, egy egy jelenetre. Egész vicces milyen arckifejezések süzletnek egy film alatt. Néztem Liamet, hogy komoly arccal bámulta a monitort, aztán ránéztem Niallre, aki elbambulva figyelte, és szája is tátva volt. Aztán ránéztem Diaára, aki abban a pillanatban felpattant, és beszaladt a szobába. Gondolom készül a randijára. 
- Viki, hova ment Dia. – fordult felém Amy. 
- Az hosszú, majd elmesélem, csak nézd a filmet. –nevettem.
Mindenki engem nézett, aztán visszafordultak a Tv felé. Majd egy fél óra után, Niall átsétált Amy mellé, Liam meg mellém. Átkaroltak minket, és úgy nézték tovább a filmet. Persze, nem értettem a szöveget továbbra sem, de tudom miről szól, mert már vagy ezerszer láttam, szóval néha néha, kiegészítettem magyar szöveggel, és néztem a jeleneteket. 10 per cután láttma, hogy kiszaladt a szobából Dia gyönyörűen felöltözve és keresni kezdett valamit. Kiszöktem Liam karjai közül, és odamentem hozzá. 
- Mit keresel? – kérdeztem nevetve. 
- Nem láttad, a fekete magassarkúm? –kérdezte. 
- Ott van az ajtó melett, de Dia. Szép vagy. Nem kell izgulni. – kacsintottam, majd Dia odafutott az ajtóhoz, és felvette a cipőt. 
Harry végig bámulta Diát, majd felállt és odasétált hozá, és valamit modnott neki. Én ez alatt visszaültem Liam mellé, és néztem őket, hogy mit csinálnak. 
- Na én leléptem, majd jövök. – ordította, és éppen akar kilépni az ajtón.
- Dia! – ordítottam utána. – Nyugi, csini vagy. Nem kell izgulni. – nevettem, majd legyintettem, hogy induljon. 
Harry szomorú fejjel visszaült a kanapéra, és belemarkolt a kukoricába, majd tömni kezdte a fejét. 
A film végén, mikor elsüllyedt a hajó, láttma, hogy melletttem Liam könnyezni kezd. Olyan aranyos. Úgy meghatotta a film. Átöleltem, és ráhajtottam a fejemet a vállára, majd elmosolyodtam.....

20. rész (Dia szemszöge)

Mikor megérkeztünk Viki angol tanárának a házához Láttam Vikin hogy kicsit izgul. Ezen nem csodálkoztam. Mikor csengettünk egy nagyon helyes srác nyitott ajtót. Köszöntünk egymásnak és elkezdtük a bemutatkozást.
-Sziasztok én Kristóf vagyok.-mondta angolul.
-Szia és Viki vagyok.
-Szia én meg Dia.
-Hello mi pedig Liam és Harry-köszöntek a srácok.
-Oké akkor szerintem mi megyünk is-mondtam és egy gyors elköszönés után már indultunk is. Úgy döntöttünk hogy már nm megyünk vissza a vidámparkba. Így hát a fiuk kiraktak Krissz házánál és megbeszéltük hogyha Viki és a többiek hazaérnek akkor még átjönnek egy kicsit. Amikor beértem a hátba úgy voltam vele hogy felmegyek kicsit facebookra.  Megint kaptam pár üzit. Egy fél óra alatt az összesre válaszoltam így hát úgy voltam  vele hogy fellnézek twitterre. 10 j követő. Ebből öt a srácok másik 5 pedig pár barátom volt. Mindegyikőjüket visszakövettem. Ezután bekapcsolatm a laptopomon egy filmet. Ezzel el is voltam egy ideig ugyanis a felénél szünetet tartottam és láttam hogy el kéne indulnom Viki elé, mert megbeszéltük még a kocsiban hogy majd elé megyek. Mikor odaértem 13:11 volt. Viki azt mondta hogy másfél órás így hát nyugodtan  csengettem. Kristóf nyitott ajtót.
-Szia gyere be-mondta és elállt az útból hogy be tudjak menni.
-Szia köszi-léptem be. A nappaliban megláttam Vikit.
-Szia-köszöntem és megöleltem.
-Sziaa-ölelt vissza
-Nagyon ügyes volt. Elég sokat tud ahoz képesthogy nem tanult angolu-mondta Kristóf.
-Hát igen Dia tanított-mondta Vik és ismét megölelt. Vikiék még  megbeszélték a következő órát.  Idő közben Kristóf elkérte a számom és megkérdezte hogy tudnán e valamikor találkozni. Én persze igent mondtam. Nagyon boldog voltam hiszen nagyon helyes srác. Hazafelé vezető úton végig róla beszéltünk. Ugyanis Viki azt mondta hogy sokat kérdezgetett rólam meg hogy tuti tetszem neki. Mikor hazaértünk  már a fiuk nállunk voltak és Krisszel játszottak. Asszem felelsz vagy merszeztek. Ugyanis Zayn haja tiszta tejszínhab volt.
-Sziasztook-köszöntünk Vikivel
-Sziasztok. Nem akartok beszállni??-kérdezték.
-Köszi de talán majd később mondtam és elindultunk felfelé. Fent még beszélgettünk és mikor már kiveséztük a Kristóf és én ügyet úgy döntöttünk hogy lemegyünk. A srácok már nem felelsz vagy merszeztek aminek én személy szerint nagyon örültem. Most semmi kedvem nemvolt ezt a játékot játszani.
-Óh sziasztok jöszök?? Filmet nézünk-mondta Liam és egy csókot adott Vikinek.
-Ahham mit nézünk?-kérdeztem és leültem a kanapéra.
-Hát ezt kéne kitalálni.-Mondta Niall.-De előtte..csinálnál nekünk patogatott kukoricát??-nézett rám kölyök kutya szemekel.
-Jó-álltam fel és a konyha felé vettem az irányt….

19.rész. ( Viki szemszöge) 

Felszaladtunk az emeletre, összeszedtük a kellő cuccokat, átöltöztünk, aztán leszaladtunk és vártuk, hogy Krissz is elkészüljön. 10 perc után kikászálódott a szobából, és kitessékelt minket a lakásból, aztán bezárta az ajtót. Öt perc alatt meg is érkezett a taxi. Beültünk, aztán végül a vidámparknál ki. Ott álltunk, és vártuk, hogy a többiek is megjelenjenek. Mivel, a többiek miatt, vagy ha elkeverednék, elhoztam a laptopom, úgy döntöttem, hogy nézelődök rajta egy kicsit. leültem a falhoz, és felhúztam a térdem, majd ráraktam a laptopot. Dia egyből leült mellém, és bökdösni kezdett. 
- Még most sem bírod ki gépezés nélkül? – kezdett el cukkolni. 
- Hát, nem. – modntam nevetve. – Gondoltam, tanulok pár szót angolul. Vagyis, pár mondatot. – mondtam, és beütöttem a google fordítót. 
- Most komolyan innen akarsz megtanulni angolul? – csukta le a laptopomat. 
- Most mér? – kérdeztem, és beledugtam a tokjába a laptopot. 
- Inkább kérdezz tőlem. – mondta. 
- - Hát oké . – modntam, aztán tanítani kezdett....
*********************-
- Na végre hogy itt vannak. Azt hittem már sosem lesznek itt. Megtanultam félig angolul mire ideértek. – nevettem, és feltápászkodtam a fal mellől, majd felhúztam Diát, ő pedig Krisszt. . 
- Azért ahhoz még messze vagy. – modnta Dia, és gyengén fejbe vágott. 
Elmosolyodtam, majd elindultunk megvenni a belépőt. Persze, sozkáshoz híven Niall játszotta a jó bátyót, és nem hagyta, hogy kifizessük. Aztán bementünk, és 5 felé indultunk. Negyed óra tanakodás után megyeztünk, hogy először a hullámvasótra, aztán pedig a többi dologra ülünk fel. 
***************-
Később, már megint oszlott a véleményünk, ezért úgy döntöttünk, hogy csapatostúl megyünk. Harry Dia, Liam és én mentünk 4-en mentünk az óriáskerákre, a többiek meg Krissz Niall Zayn Louis és Amy pedig mentek a fogalmam nincs mire, nálunk magyarban toronynak hívták. 
Beéslztem még pár mondatot Amyvel, és akkor vettem észre, hogy a többiek elindultak. 
- Dia, Harry Liam. – futottma utánuk. – Nehogy már itt hagyjatok. – nevettem, majd Dia elmondta nekik, hogy mit modntam. – De unom már ezt a fordítgatást. – néztem le a földre. 
- Nem kell sokáig, hisz elsz angol órád. – nyugtatott Dia. 
- Basszus tényleg. – csaptam fejbe magam. – ma lesz angolom. Első órám. 
- Mikor? – nézett rám Dia. 
- Mennyi az idő? – néztem rá ijedten. 
- 11:16– mondta. 
- Basszus, el kell rohanjak. 11:30kor lesz. – indutam a kijárat felé. 
- Viki, nem léphetsz így le. Megyünk veled. – mondta, és elmagyarázta a helyzetet a többieknek, ők pedig egyet értően bólogattak. 
Én elkezdtem futni a kijárat felé, ők pedig követtek engem, majd mikor kinn voltunk hívtunk egy taxit, ami viszonylag gyorsan emg is érkezett. 
Mikor odaértünk és becsöngettünk, egy iszonyat aranyos srác nyitott ajtót. 
Bemutatkoztam, majd a többiek is, és láttam, hogy Dia és Kristóf nagyon megnézték egymást. Látszott mindkettőjükön, hogy szívesen emgismernék egymást....

2012. október 23., kedd


18. rész (Dia szemszöge)

Az ágyamon ültem és zenét hallgattam a laptomon, közben könnyek folyatk végig azarcomon. Szomorúbbnál szomorúbb számokat hallgattam meg. Már vagy negyed órája lehettem bent amikor valaki kopogott. Nem igazán akartam beszélgetni, de mégiscsak bunkóság lenne ha nem szólnék.
-Igen??!!-mondtam és új zenéz kapcsoltam be.
-Szia. Bejöhetek?-láttam meg Zaynt az ajtóban.
-Persze gyere csak.-töröltem le könnyeimet.
-Hallottam hogy mi történt és nagyon sajnálom-vágott egyből a közepébe. Kicsit rosszul esett hogy már mindenki tudja hogy mi történt.
-Hát igen..már megszoktam hogy mindig olynok kellenek akiket nem kaphatok meg-mondtam és megpróbáltam mosolyogni. Kisebb nagyobb sikerrel.
-Nem tudom mi van Hazzával hoyg téged visszautasított. És ne legyél szomorú hiszen nincs miért. Rengeteg más srác van még. Egyébként nem hiszem hogy Hazza dontése sokáig így lesz.-monta ami kicsit megnyugtatott.
-Köszi-mondtam és barna szemeibe néztem.
-Ugyan mit??
-Azt hogy megvigaszteltál-mondtam és megöleltem.
-Ugyanmár semmiség. Ezt teszik a barátok nem?
-De. Amugy nem megyünk le?-tettem fel a kérdést.
-Menjünk-mondta és már nyújtotta is akezét hogy segítsen felállni. Lefelé menet még beszélgettünk egészen addig míg Viki meg nem szólalt.
-Hát veletek meg mi történ?-kérdezte
-Semmi. Zayn meg vígasztalt.
-Értem.-mondta és már fordult is vissza a laptopjához. Én meg Zayn pedig leültünk a fotelba és a srácok veszekedését néztük. Ami hoyg öszinte legyek semmi értelmes dologról nem szólt. Mikor Viki letette a laptopját felém fordult.
-Nem akarunk menni valamerre?
-De, de mégis hova?-néztem rá.
-Hát öhm..mondjuk vidámpartkba??-csillant fel a szeme.
-Oké-mondtam és már fordultam is a fiukhoz hogy ezt az ötletet megosszam velük. Mindenki benne volt.
-Egyébként ez az utolső szabadnapunk..szóvakl siessünk. Fél óra mulva mindenki legyen kész.-mondta Niall és már indulétak is a kocsi felé mivel hát nekik haza kell menniük, mi meg rohantunk fel az emeletre.

17.rész. (Viki szemszöge) 

Letettem a telefont, aztán beszaladtam a fürdőszobába. Lezuhanyoztam, fogat mostam, átöltöztem, majd befeküdtem az ágyba. Pár percig forgolódtam, és ábrándoztam, utána pedig sikerült elaludnom...
Másnap reggel arra ébredek, hogy a srácok ugrálnak az ágyon, és ordibálnak magyarul, hogy ’ Ideje felkelni! ’ Kicsit meglepődtem, aztán kinyitottam a szemeim, és szembe találkoztam Liammel. 
- Good Morning . – mondta, majd megpuszilta a homlokom. 
- Imádom az ilyen reggeleket. – mondtam, mire mind annyira gülü szemekkel néztek rám. Persze. Nem értették hogy mit mondok. 
Megráztam a fejemet, aztán kikeltem az ágyból. Kisétáltam a konyhába, ott pedig már Dia nagyban falatozott. 
- Te árultad el nekik, hogy ideje felkelni? – kérdeztem tőle full komolyan.
- Ki más? – nevetett, majd megölelt. 
- Utálom, hogyha felkeltenek. – mondtam makacsan, aztán leültem a kanapéra, Liam pedig mellém. 
Pár percig csak néztük egymást, majd odahívtam Diát hozzánk. 
- Dia, tudnod kell valamit. Tegnap mikor berohantam a házba, neten kerestem valakit, aki megtanít angolul, és tudod. Találtam. Ma lesz az első órám. – mondta nagy boldogan. – Kérlek elmondanád Liamnek is? 
- Tényleg? Ennek örülök. Persze. – mondta, és már magyarázott is. 
Liam arcán egy hatalmas vigyor terült el, majd odahajolt hozzám. 
- Szeretlek. – mondta magyarul, és megcsókolt. 
- Imádom, amikor azzal az akcentussal magyarul beszél. – mondtam Diának, mire láttam, hogy pár könnycsepp gyűlt a szemébe. – Jaj ne haragudj, de nem akartam. Tudom mi történt. Krisz elmesélte. – mondtam neki. 
- Remek. – mondta, majd elszaladt. Be a szobájába. 
Végig néztem, aztán beszaladtam az én szobámba, a laptopomért. Visszaültem a kanapéra, és benyomtam a google fordítót. 
- „ El sem hiszem, hogy megtanulsz angolul” – írta Liam. 
- Csak miattad. – írtam neki.
Erre nem szólt semmit, csak rám nézett, és megcsókolt. A meghitt pillanatot Niall és Louis zavarta meg. Valamit magyarázni kezdtek, majd Niall átölelt hátulról. 
- She’s my Sister. – mondta, és adott egy puszit az arcomra. 
Persze Liamtől jött is rá a válasz, és megint olyan szarul éreztem magam. Aztán megláttam Krisszt. 
- Krissz. S.o.s. Segíts már. Mit beszélnek? – nevettem. 
Várt egy kicsit, aztán mondani kezdte. 
- Csak poénkodnak. Liam ki áll a kapcsolatotok mellett, Niall pedig azon veszekszik viccből, hogy te az ő kis huga vagy, és félt téged. – modnta. 
Abban a pillanatban megjelent Dia és Zayn. 
- Veletek meg mi történt? – kérdeztem. 
- Semmi. zayn megvigasztalt. – mondta aztán meg is ölelte őt.
- Értem. – mondtam, aztán visszatértem a laptopomhoz. Mivel a kezemben volt, gondoltam belépek facebookra. 
Be is pötyögtem az emailt meg a jelszót, majd mikor beléptek üzenetek ezrei fogadtak. Pontosabban 15. Kicsit meglepődtem. Nem vagyok én annyira híres a barátaim körében. 
Megnyitottam az üzenetek, és láttam, hogy a háromnegyede egyből rólam és Liamről kérdez. Csak tudnám, hogy honnan tudják. Nagy nehezen visszaírkáltam mindenkinek, majd odafordultam Diához. 
- Nincs kedvünk menni valamerre? – kérdeztem. 
- De, de hova? – kérdezett vissza. 
- Hát..nem tudom. Menjünk vidámparkba. Így mindannyian. – nevettem. 
- Rendben van. – mondta, és fel is vetette az ötletet, amiben mindannyian benne voltak....

16. rész (Dia szemszöge)

Krissz  ide jött hozzám és kérdezgetni kezdte hogy mi bajom van. Én persze mondtam neki hogy nincs semmi csak fáradt vagyok, de nem igazán hitt nekem. Csak mondogatta  hogy mi történt meg hogy neki elmondhatok bármit. Egy idő után amikor látta hogy úgysem fog belőlem kiszedni semmit akkor otthagyott. Imádtam a bátyámat de most ezzel nem igazán akartam terhelni és kedvem sem volt hozzá hiszen nincs és nem lesz köztem meg Harry közt semmi. A srácokat néztem hogy elvannak együtt. Még én is nevettem rajtuk amikor  Niallt belökte Zayn. Ám a fiuk nézésében Harry zavart meg.
-Beszélhetnénk?-kérdezte.
-Persze. Ülj le.-mondtam és a mellettem lévő helyre mutattam.
-Inkább kettesben beszéljünk.
-Oké-válaszoltam és már álltam is fel. Nem igazán tudtam hogy miről lehet szó. Így inkább csak csendben követtem. Amikor már senki sem látott elkezdte.

-Figyelj nagyon szép lány vagy meg minden. Tetszel is, de nem akarom hogy ez a barátság ami köztünk van tönkre menjen.-mondta és a szemembe nézett.-Hiszen te vagy a legjobb lány barátom és nem szeretnélek elveszíteni.
-Én megértem, és nem is vártam mást.-mondtam és éreztem hogy könnyek gyűlnek a szemembe így hát a földet kezdtem nézni.
-És nem is tudom..de szerintem nem igazán lehetne köztünk semmi.-ez ez a mondata nagyon fájt.Még akkor is ha tudtam hogy ez lesz.
-Igaz hiszen én is nem sokára vissza megyek Magyarországra. Nagyon szeretnék itt maradni, de a táncot, a csapatot nem hagyhatom cserben.-mondtam és a szemébe néztem. Nagyon rossz volt ezt a mondatot kimondanom hiszen akárhogy is nézem egyszer vissza kell mennem hiszen megígértem a csapatnak hogy 16 éves koromig nem költözöm Londonba. És hát anyáéknak is szükségük van rám.
-De mostmár mindegy is felejtsük el ezt az egészet és menjünk vissza a többikhez-mondtam és elindultam a medence felé. Amikor a medencéhez értem beugrottam. Harry is így tett. Még váltottunk pár szót és utána már a srácokat néztük és nevettünk rajtuk. Láttam Vikit berohanni a házba. Nem tudtam hogy miért rohant be , de nem akartam most zavarni. Biztos valami Liammal kapcsolatos dolog lehet. Gondolat menetemet Krissz zavarta meg.
-Nem akarunk szaltózni egyet? Mint a régi szép időkben?-tette fel a kérdést ugyanis ő tanított meg szaltózni és amikor strandra vagy valahol medence közelben voltunk mindig szaltóztunk.
-Most nincs kedvem-mondtam de ő azért és elkezdett kihúzni a vízből.
-Naah lécci
-De már az se biztos hogy még tudok-kerestem kifogásokat.
-Dehogynem tudsz. Egy éve még ment. Akkor szerintem még most is megy.
-Hát oké-adtam be a derekam. Valahogy éreztem hogy ebből már nem menekülhetek így hát engednem kellett.
-Háromra oké??!!-fogta meg a kezem.
-Oké –mondtam kicsit félve ugyanis nem vagyok benne biztos h menni fog.
-1…2….3-számoltunk és 3-nál ugrottunk. Mázlimra sikerült.
-Nah látod hogy sikerült?-mondta én meg bólogatni kezdtem. Még fél órát hülyéskedtünk a vízben majd kiszálltunk és bementünk. Én egyből a szoba felé vettem az irányt …

2012. október 22., hétfő


15.rész. (Viki szemszöge) 




- Figyelj Dia, tudom, hogy Harryvel többek vagytok mint barátok. Hisz, láttad. Teljesen úgy videlkedettt, mint Liam velem. Tehát, most vagy Liam szeret engem csak barátilag, vagy Harry téged jobban, mint egy barátot. – mondtam, és elmosolyodtam. 
- Talán igazad van. De, én nem hiszem, hogy egy millió lány közül engem fog majd választani. – állt hozzá negtívan Dia. 
- Liam is engem választott.Egy magyar, angolul nem beszélő kis csajt.
- Akkor sem tudok hinni benne. Csak ha a saját fülemmel hallom tőle. – mondta, és összekuporodott. 
- Na jó, látom rajtad nem tudok hatni. Akkor én msot megyek a Jakuzziba, te meg addig, gondolkozz el a dolgokon. – mondtam, és elindultama pezsgőfürdő felé. 
Beülttem, és megpróbáltam ellazulni, mikor éreztem, hogy kicsit megemelkedik a víz. Kinyitottam a szemem, és megláttam Kriszt. 
- Szia, figyelj, mi a baja Diának? Kérdeztem tőle, de nem árulta el. Csak ül ott a padon, és néz ki a fejéből. 
- Hát, ami azt illeti. Meg tennél nekem egy szivességet? Elbesézlgetnél Harryvel Diával kapcsolatban. Én azt állítom, hogy Harry többet érez iránta, mint barátság, de Dia ezt cáfolja. – néztem rá. 
- A vak is látja, hogy több van köztük. – nevetett Krisz, és már ki is szállt. 
Odasétált Harryhez, beéslzt vele pár mondatot, majd Harry odasétált Diához. Mivel nem hallottam, cska figyletem, hogy mi történik. Váltottak pár mondatot, majd odébb sétáltak, hogy senki ne lássa őket. Ez gyanús. Gondolom az fog történni, amire számítok. 
Behúnytam a szemem, és újra elhelyezkedtem a jakuzziban. Elgondolkoztam az élet nagy kérdésein, majd megint megzavart valaki. Idegesen kinyitottma a szemem, és megláttam Liam nagy barna szemeit. 
- Szia. – köszönt megint magyarul, majd beült mellém. 
Mosolyogtam egyet, és újra lehúnytam a szemem. nagyon jól esett a forró vízben ülni, és ellazulva gondolkozni a semmin. Aztán bökdösésre riadtam megint fel. 
- Hey Viki. – mondta Liam, és mutatott a ház fele. 
Fel kaptam a fejemet, és láttam, hogy Dia, és Harry sétálnak vissza. Dia szeme ki van vörösödve, Harry pedig lehajtott fejjel baktatott, aztán beültek a medencébe, és beszélgetni kezdtek. Közben Niall Louis és Krisz ott ugrándoztak, és játszadoztak, Zayn meg nevetett rajtuk . Liam pedig ott ült mellettem. 
- Liam. – fordultam felé, és éppen akartam elkezdeni beszélni, de aztán rájöttem, hogy nem tudok. – Sorry. – nyögtem ki végül,majd adtam egy puszit neki, és beszaladtam a házba. 
Bent előkerestem a sok cucc közül a laptop-omat, és egyből benyomtam a google-t. Keresgélni kezdtem, de nem találtam semmit, majd rábukkantam „ Merinda Kristóf, angol tanár” Szerecsére Londonban él, és az arra tévedő magyarokat tanítja angolul. Tökéletes. Abban a pillanatban amint emgláttam, bepötyögtem a számát a telefonomba, és hívni kezdtem. 
- Háló. szólt bele. 
- Hello, Kovács Viki vagyok. Az angol órák felől érdeklődnék. – mondtam. 
- Hello, persze. Fél év alatt garantáltan egy közép szintü angol vizsga szintet tudok megtanítani. 1 tanítási óra, az 2 és fél órás, ebből pedig 3-at tartok egy héten. – kezdte el ecsetelni. 
- Rednben. Tökéletes. Mikor lehetne kezdeni? – kérdeztme egyből. 
- Hát, legyen mondjuk holnap. – mondta 
- Rednben köszönöm, viszlát. – mondtam, majd leraktam a telefont....





14.rész (Dia szemszöge)






Miután Viki elmesélt mindent nem igazán tudtam mit mondani. Ezért Inkább sikítozva a nyakába ugrottam.
-Dejóó ezt el se hinném ha nem láttam volna a szobába azt a csókot.-mondtam és szép lassan elengedtem. Nagyon örültem nekik hiszen az 1d-s dalok is egyre jobban gyarapszanak a telómon..sőt már kész rajongójukká váltam.
-Igen énis alig hiszem el. De mi van veled meg Hazzával. Eléggé elvoltatok a kocsiban.
-Semmi..Mi lenne csak barátok vagyunk-emeltem ki a CSAK szót.
-Nah persze.. De látom rajta hogy bejössz neki. Én neked is bejön ő.-mondta én meg éreztem hogy arcom egyre jobban vörösödik.
-Mondom h nincs semmi..és nem is lesz. Hiszen ő egy híres sztár több millió lánynak tetszik. És amúgy is..,
-Nincs amúgy is. Oké hogy tobb millió lánynak tetszik de egyszer úgyis választania kell..És honnan veszed h nem te leszel az??!!- szegezte nekem a kérdést. Már épp válaszra nyitottam szám mikor bejött Krissz.
-Lányok nem akartok lejönni medencézni??-kérdezte Krissz.
-Hát öhm oké-mondtam és Vikire néztem aki bólogatni kezdett hogy ő is benne van.
De várjunk nincs itt a fürdőruhánk-mondta Viki és rám nézett.
-Óh amiatt ne aggódjatok. Niall már elment a cuccotokért. Egyébként Viki gratulálok. Liam mindent elmesélt-húzódott mosolyra szája drága bátyámnak.
-Óh.. öhm…. Köszi-mosolygott egyet Viki.
-De biztos jó ötlet ez??!! Hiszen már sötétedik-mondtam és Kriszre néztem.
-Na és? Létezik lámpa drága húgocskám.
-Jó jó igaz-adtam fel a ’’harcot’’ ugyanis nem sok kedvem van most lemenni medencézni. Sokkal inkább beszélgetnék a bátyámmal.
-Hát akkor én megyek mert ahogy hallom megjöttek a srácok.-hallotuk ahogy becsapták az ajtót.
-Oké de mi is megyünk merta cuccunk még lent van-mondtam és elindultam az ajtó felé. Szép lassan mentünk le a lépcsőn de a fiuk hangját már messziről hallani lehetett.
-Óh sziasztok-köszöntött Niall amikor beértünk a nappaliba
-Sziasztok. Ha nem baj akkor felvinnénk a cuccokat –mondtam és már nyúltam a bőröndömért de Harry elvette előlem.
-Hagyd majd én felviszem-mondta és elindult a lépcső felé. Liam is ugyan így tett csak ő Vik nek a bőröndjét fogta meg.
-Amúgy melyik szobába vigyük??- ordított le Hazza én meg gyorsan felmentem a lépcsőn.
-Abba légyszi.-mondtam és kinyitottam az ajtót ha már felhozták a bőröndjeinket. –Köszi-mondtam amikor letette.
-Nincs mit- mondták és elindultak kifelé. Én meg Vik (mert idő közben ő is feljött) elkezdtünk keresgélni a fürdőruhák után. Kis keresgélés után megis találtuk és gyorsan fel is kaptuk. Kerestünk még két törölközőt, azt magunkra terítettük és elindultunk lefelé. Amint kiértünk a hátsó udvarhoz egy jó nagy medene fogadott minket külön jakuzzival. A fiuk már a vízben pocskoltak. Kivéve Zayn. Ő inkább a medence szélén üldögélt és nevetett a többieken. Szép lassan mi is elindultunk a medence felé, de mi inklább a medencétől 1 méterre levő lócára ültünk le és beszélgetni kezdtünk…


2012. október 21., vasárnap



13.rész. ( Viki szemszöge)

Beültünk az autóba, én pedig egyből beléptem újra a fordítóba. Azt hiszem, jó így beszélgetni. Végül is...vicces.
- „ Liam, fel akarjuk vállalni a kapcsolatot?„ – írtam neki
- „ Ha rajtam múlik, akkor igen. Nem tudom te mit szeretnél” – válaszolta.
- „ Akkor, vállaljuk fel” – írtam, majd Liam mosolygott egyet, és átkarolt.
- I love You. – mondta, majd megcsókolt.
Látom, tényleg komolyan gondolta. Akkor én is. Nagyon tetszik, és megmondom őszintén, örülök neki.
A nagy beszélgetésben Dia, és Harry tudomást sem vettek rólunk. Addig jó.
Amíg utaztunk, úgy döntöttem poénkodok egy kicsit, megpróbáltam megtanítani Liamet magyarul.
- Liam, say, Szeretlek. – nevettem magamban.
- Sze rett lejk. – mondta nagy tájszólással.
- No, Szeretlek.
- Sze ret lek. – dadogta el.
- Yes, yes. – nevettem, majd adtam egy puszit az arcára.
Nevetett egyet, majd írni kezdte.
- „mit jelent ez” ?
- I love You. – mondtam.
Abban a pillanatban Harry lefékezett.
- Megérkeztünk. – szólt hátra Dia.
Összecsuktam a laptopot, és beraktam a tokjába, majd nagy örömmel kiugrottam a kocsiból. Amint megláttam a házat, tátva maradt a szám. Olyan egy gyönyörű ház volt, hogy elhinni is alig tudtam. 2 emelet. Panoráma üveg ablakok. Medence. Egyszerűen gyönyörű. Krisz kinyitotta a kaput, én pedig Diával egyből beszaladtam, és centiről centire végig mértük a lakást.
- Krisz, ez gyönyörű. Mennyibe fájt ez neked? – kérdezte Dia.
- Azzal te csak ne törődj. Élvezd. – mondta, és leült a piros bőr kanapéra.
A berendezés is a legmenőbb, legmodernebb, és leggyönyörűbb bútorokból állt. Azt hiszem sosem láttam még ilyen szép házat. Sosem.
Éppen a szobákat nézegettem, amikor éreztem, hogy valaki megfogta a vállamat. Hirtelen hátrafordultam, és megláttam Diát.
- Na szóval, kislány. Mesélj csak. – mondta, és belökött az egyik szobába.
- Hát..mégis mit meséljek? – kérdeztem, sé éreztem, hogy vörösödik az arcom.
- Tudod te azt. – nevetett.
- Jól van, mesélek. – mondtam, és mondani kezdtem.....

2012. október 20., szombat



12.rész (Dia szemszöge)

Viki elvonult a szobájába azzal a mondattal hogy ’’bocsi de most fáradt vagyok..’’  Mi ezt figyelmen kívül hagytuk  mivel ha fáradt akkor fáradt. Elvoltunk a srácokkal pontosabban inkább ők elvoltak én meg a telefonomon facebookoztam.lég sok értesítőm jött főleg a barátaimtól már eléggé hiányolnak ha kaptam vagy 10 üzenetet. Mindegyiket megnéztem és visszaírogattam mindenkinek. Igazából csak a nagyobb röhögcsélésekre figyeltem fel. De nem igazán tudtam hogy min nevetnek. Amikor leraktam a telefonom mert már elég volt a sok üzenetből akkor azt vettem észre hogy Liam hiányzik.
-Srácok..Liam hol van?-szakítottam meg csevegésüket.
-Öhm asszem bement vikihez-mondta Niall.
-Értem. Egyébként Krissz te most hol laksz? Mármint szálloda?
-Nem ami azt illeti vettem egy házat és hát ez meglepetés lett volna….ugyani direkt akkorát vettem hogy te és Viki is  elférjetek benne- mondta és mosolyra húzódott a szája én meg azt se tudtam hogy most mit csináljak.
-Komolyan?? Kösziiii- adtam neki egy nagy puszit az arcára.
-Nincs mit de egyébként nem akarjuk így közösen megnézni?-kérdezte és a srácok felé is fordult.
-De oké..- egyeztek bele mindannyian.
-Akkor én megyek szólok Vikiéknek- mondtam és már fel is pattantam, és elindultam a ’’szobánk’’ felé. Ám mikor odaértem és benyitottam furcsa látvány fogadott. Vik és Liam smároltak. De úgy tettem mint aki nem látott semmit ugyanis mikor megláttak egyből szétugrattak.
-Öhm gyertek mert megyünk megnézni Krissza lakását mondtam nekik és már fel is áltak és elindultak az ajtó felé. Liam lépett ki először az ajtón utána pedig Vik. Gyorsan megfogtam a karját és visszarángattam és a fülébe súgtam.
-Majd mindent elmesélsz.- mosolyogtam rá és elkezdtem húzni Liam után.
-Na akkor indulhatunk?-kérdezte Krissz.
-Igen-mondtuk egyszerre. Két köcsival kellett menni mivel nyolcan voltunk.(Ugyanis Amy haza ment segíteni az anyukájának) Az egyik kocsiba én Harry Liam és Vik a másikba pedig Niall Louis Zayn és Krissz. Hazza ült a volán mögé én pedig az anyósülésre Vik és Liam pedig hátra. Az egész utat végigbeszéltam Harryvel Viki pedig Liammal laptopozott….