2012. május 28., hétfő
1.rész
Meglepetés a köbön...(Viki szemszöge)
- Meghalt az apukám. Két hete történt, de még mindig nem tudtam feldolgozni. Egyetlen család tagom, aki gondomat viselte. Anyám egy szél hámos, akit soha többé nem akarok látni. Testvérem nincs. Egyedül boldogulok már hét Hete, de semmi sem olyan könnyű. Számlák, kaja, áram, villany, mindent fizetni kell. Nehéz. És még csak a negyedét sem keresem azzal a csöppnyi munkával, mint az apám. Hogy fogok én boldogulni oly sok ideig?! - gondoltam magamban, amikor valaki csöngetett.
Könnyekkel a szememben kisétáltam a szobámból, és kikukucskáltam az ajtón. A postás állt ott. Vagyis, az egyik jó ismerősöm, aki a postásunk a környéken.
- Szia Máté. - nyitottam ajtót.
- Jó reggelt. Fontos levelet hoztam neked. - mondta, és felém nyújtott egy levelet.
- Ööö..hát köszönöm. - mondtam, és forgatni kezdtem a levelet a kezemben.
- Na le is lépek, szia. - mondta, és már el is ment.
Ledobtam magamat a kanapéra, és kinyitottam a levelet. Valami angol kriksz kraksz.
Mivel nem tudtam elolvasni, ezért átszaladtam az uncsimhoz, aki egyben a legjobb barátnőm is.
- Szia Dia! - öleltem meg.
- Szia. - örvendett.
- Tudnál segíteni nekem? Kaptam egy angol levelet, és nem tudom lefordítani. - mondtam, mire kivette a kezemből, és leült vele a kanapéra.
Leültem mellé, mire olvasni kezdte.
" Szia, a nevem Niall Horan. Tudom mi történt a szüleiddel, és részvétem az apukáddal kapcsolatban. Na nem is húzom az időt, a lényeg, hogy azt szeretném, hogyha kiutaznál hozzám Londonba. Tudom, ez meglepett, de ennek oka is van. A szüleid, vagyis anyukád próbálta eltitkolni, de hát most ki kell mondani. Én a bátyád vagyok. Ha nem hiszed, kérdezd meg anyukádat, ő mindent elmesél.Tudom, hogy más nem tudná jobban viselni a gondodat mint én. Ha nem ismersz, vagy kíváncsi vagy rám, akkor nézz utánam az interneten Niall Horan néven. Hidd el, mindent megtudhatsz rólam. Várom válaszod. Címemet és telefon számomat a másik papíron megtalálod, ha szükséged lenne rá.
Üdv,: Niall Horan(1D)"
Mikor Dia abbahagyta az olvasást, egymásra néztünk.
- Te jó ég??!!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)