Mi és a One Direction..

3.rész.

Irány London. ( Viki szemszöge)

Tárcsáztuk Niall telefonszámát, és mindketten remegve vártuk hogy felvegye.

- Halo. - szólt bele.

- Hi! My name is Dia. - válaszolt Dia.

- Who are you? - kérdezte Niall

Ennyit értettem belőle, onnantól csak hallgattam az össze vissza beszélést.

- Okay, Bye. - köszönt Dia.

- Na mit mondott?? Mit mondott? -pattogtam a kanapén.

- Azt mondta, hogy igaz, ő küldte a levelet, és hogy vár minket, majd a repülőtéren.

- Akkor pakoljunk! - mondtam, és el is indultam haza felé.

********

Órákkal később, már a Londoni repülőtéren álltunk, és vártuk, hogy majd egy ismerős alak feltűnik, de sehol senki. Biztos már várt ránk egy ideje, ezért nincs most itt.

- Na Dia, merre megyünk? - kérdeztem.

- Hát menjünk be oda - mutatott egy épületre - és ott menjünk el mosdóba, meg igyunk valamit, aztán csak érkezik. - mondta, és már húzott is arra felé.

Bent én leültem egy asztalhoz a kávézóban, ameddig Dia elszaladt mosdóba. Ledobtam a bőröndöket az egyik fal mellé, és megpróbáltam elmutogatni mit szeretnék kérni.

- I want  egy kávé. - röhögtem el a végét.

- Whaaat? - nézett tágra nyílt szemekkel az eladó.

- Kávé. - tört ki belőlem a nagy röhögés.

- She is wanna a caffe. - szólalt meg egy csaj.

Ránéztem, és kicsit komolyabb arccal, aztán újra nevetni kezdtem.

- Öhm, te tudsz magyarul? - kérdeztem vissza, mire a csaj nevetni kezdett.

- A nevem Amy. - mondta, aztán kezet ráztunk.

- Én Viki vagyok.

- Ohh mi a teljes neved?

- Kovács Viktória. - mondtam kicsit csodálkozva.

- Ohh akkora te vagy az a lány akit kerestem. - örvendett. - Niall Horan barátnője vagyok. Ő küldött hogy vigyelek el hozzánk. - mondta, és mosolyogott egyet.

- Tényleg? Akkor menjünk, de várjál, a barátnőmmel jöttem. Ő mindjárt jön.

- Rendben. - mondta, mire már meg is jelent a háta mögött Dia.

Odahívtam hozzánk, bemutattam Amy-t és elmagyaráztam a helyzetet neki.

- Rendben akkor indulhatunk? - kérdezte Amy.

- Persze - mondtuk egyszerre, és követni kezdtük.

**********

Később egy hatalmas szálloda előtt találtuk magunkat. Amy elindult befele, majd kacsintott egyet a recepciósra, és elindult a lift felé. Mi végig követtük őt. Nem tudtuk hová visz, de bíztunk benne.

Beszálltunk a liftbe, és a 20. emeletnél kiszálltunk. Ott szemben volt egy szoba.  A 1840-es. Ott bekopogott, és egy pár perc múlva Niall izgatott arccal nyitott ajtót....