2012. november 25., vasárnap

42.rész. (Harry szemszöge)

Teltek a napok, és egyre súlyosabb állapotba kerültem. Lelki fájdalmam nem múlt el. Még mindig szenvedtem. Liam rendszeresen értesített, hogy mi van Diával. Semmi jót nem mondott számomra.
Egyszer csak kopogtak a szálloda ajtaján. Odacsoszogtam, és mikor kinyitottam Louisval találtam szembe magam.
-       Ember! Szedd össze magad! Holnap koncert. Töröld ki a fejedből Diát. Ő a múlté. Nem tudsz mit csinálni. Menj mosakodj, öltözz, pakolj, és gyere haza. – jött be a szobába, és ledobta magát a francia ágyamra.
-       Nem megy. – ültem le mellé, még mindig könnyes szemekkel.
-        Figyelj, Liam is haza jött, és már kisírta a szemét, hogy nem fogja látni Vikit 3 hónapon Keresztül, most te jössz. Sírd ki magad, és hogyha megkönnyebbültél, akkor készülj el, otthon várunk. 3 hónap múlva láthatod őt, addig nem akarok többet róla hallani. – mondta, és becsapta maga mögött az ajtót.
Teljesen igaza volt. Leültem az ágyra, és egy párnát nyomtam az arcomba, majd sírni kezdtem....
Fél óra múlva, úgy éreztem, kiadtam magamból mindent, ezért elmentem a fürdőbe, megmostam az arcomat, és kerestem valami hordható ruhát. Elkészültem, összepakoltam, és megpróbáltam egy értelmes arcot vágva lemenni. A recepciónál kifizettem a szállást, majd beültem a kocsimba, és haza indultam. Út közben, még egy egy könny csepp végig folyt az arcomon, majd mikor a házunkhoz értem, kihúztam magam. Letöröltem a könnyeimet, és egy mosolyt erőltettem az arcomra. Besétáltam a házba, és mindenki letámadott. Kaptam jót és rosszat egyaránt, majd mikor békén hagytak felmentem a szobámba és kipakoltam. Mikor végeztem vissza mentem a többiekhez, akik sikeresen elterelték a figyelmem Diáról. Hülyéskedtünk, szórakoztunk, aztán este Louisval elindultunk aludni. Megvártam míg elalszik, majd egyből a párnámba nyomtam a fejem, és sírni kezdtem. Azt hiszem, minden estém így fog eltelni. Sírva fogok elaludni...
*****************-
Másnap reggel időre keltünk, aztán próbára indultunk. Minden rendben lezajlott, majd ebéd után, a koncert helyszínére mentünk. Szokásosan telt el, az egész nap. Úgy mutattam magam, mint akivel minden rendben.
Hazafelé a koncertről, felmentem facebookra, és megnéztem Dia adat lapját. Egyből a profil képén megakadt a szemem. Fekete haj, pink csíkok, emos öltözék. Cigaretta volt egyik kezében, másikban pedig egy üveg pia. Ijesztő kép volt.
-       Liam! –ordítottam a kocsiban. – Mi ez a kép Diának? – néztem rá. Először azt hittem, hogy csak kirakott egy ilyen képet valakiről.
-       Hát, izé, sok dologban változott, mióta szakítottatok. – nyögte végül ki.
-       És ezt csak most említed?! – akadtam ki. – Legalább vagdossa az ereit is? – néztem rá ijedten, és flegmán.
-       Hát...egyszer megtette. – nyögte ki.
Abban a pillanatban összeomlottam. Miattam. Én a hülyeségemmel vettem rá arra, hogy így nézzen ki és hogy kárt tegyen magában. Nem hagyhattam ezt annyiban.
Aznap este, mielőtt Louisval elaludtunk volna, elmondtam neki.
-       Holnap oda utazok hozzá. Ha törik, ha szakad. Nem hagyom annyiban. Miattam van ez az egész. És nem érdekel semmi, és senki, csak ő. – mondtam, aztán magamra húztam a takarót, és aludni kezdtem.
Másnap reggel első dolgom az volt, hogy fogtam egy kis táskát, bele raktam 3 pólót 3 gatyát, fehérneműt, és egy pulcsit, majd egy adag pénzzel elindultam a reptérre.Megvettem a jegyet, és már indultam is Magyarország felé....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése