Mi és a One Direction..

34.rész (Dia szemszöge)

Miután mindent elmeséltem Vikinek, rosszul éreztem magam. De még mindig nem értettem hogy miért akadt ki ennyire Harry. Vikivel úgy döntöttünk hogy mivel tél van, mi meg itt állunk pólóban, meg rövidgatyában és ő még beteg is, visszamegyünk. Karöltve sátáltunk vissza. Már nagyon fáztunk mikor beléptünk a házba. Gyorsan felszaladtunk az emeletre. Nem akartam h valaki meglásson. Mikor beértünk Viki szobájába ő szinte azonnal elaludt. Épp mentem ki mikor Harry utánnam kiáltott.
-Dia, könyörgöm, beszélhetnénk??-kérdezte
-Hagyj békén-mondtam és becsaptam a szobám ajtaját. Amit kicsit meg is bántam.
-Adj 5 percet!-kérlelt és kopogni kezdett. Egy kicsit haboztam h most akkor nyissam-e ki vagy ne. De végül kinyitottam. 
-5 perced van-mondtam és behúztam a szobámba.
-Dia, először is hagy mondjam el, hogy ettenetesen sajnálom. El sem tudo képzelni hogy mennyire. Utálom a negatív kritikákat, és nehezen is viselem őke, és amikor mondtad, hogy anyuci ici pici fiacskája, akkor teljesen elöntött a düh, és nem tudtam mit mondok.Sajnálom.- mondta és közeledni kezdett felém.
-Harry, sajnálom amit mondtam. Nem akartalak megbántani.-öleltem meg.Naghyonjó érzés volt. Még egy idejig ölelgettük egymást míg Louis nem nyitott be.
-Látom minden rendben van köztetek-mondta nagy vigyorral az arcán.-Egyébkén Harry holnap lesz egy interjunk amit Paulnak nem sikerült lemondani.
-Remek- mondta Harry. És mikor lesz?
-Reggel 9-kor-válaszolt Louis és már ment is ki a szobából.
-Dia lenne egy kérdésem.-fordult felém Hazza.
-Mondd.
-Lennél a barátnőm?-kérdezte egy nagy mosolyal az arcán.
-Hát nem is tudom..-húztam az agyát
-Mi?? Ne legyél már ilyen..-mondta kétségbeesetten én meg elkeztem nevetni.
-Igen lennék-ugrottam a nyakába. Az este további részét együtt töltöttük. Főként filmet néztünk. Mikor Harry megszólalt.
-Amúgy holnap eljönnél velünk az interjúra?
-Minek menjek én oda??-lepődtem meg
-Hát csak úgy.-mondta-Egyébként felvállaljuk?-kérdezte. 
-Hát nem tudom. A rajongók nem fognak megutálni?-kérdeztem kétségbeesetten.
-Ha igazi rajongók akkor nem.-mondta és megcsókolt. Nem sokáig voltunk már fent éjfél körül el aludtunk.
Másnap:
Mikor felkeltem Harry nem volt mellettem. Gyorsan felkeltem az ágybólés a telefonomat kezdtem eklkeregélni. Hamar meg is találtam. Ránéztem a képernyöre ami 8-órát mutatott. Gyorsan bementem a fürdóőbe rendbeszedni magam utána pedig előkotortam valami türhető szetett a szekrényemből. Mikor készen voltam lesétáltam ahol Vikin és Liaman kívül mindenki ott volt (ugyanis nállunk aludtak a srácok).
-Jóreggelt-köszöntöttek miközben Harry egy csókot nyomott a számra.
-Nektek is. Vikiék hol vannak?-kérdeztem mire mindenki összenézett.
-Hát még alszanak ugyanis este kalandoztak kicsit.-Mondta Zayn nevetve.
-Áh..és ezt te honnan tudod-nézem rá kérdőn.
-Mivel mellettük aludtam ezért hallottam egyet s mást.
-Áh értem-kezdtünk el nevetni. Örültem neki hogy Viki tényleg talált valakit aki ennyire illik hozzá. 
-Amúgy enm kéne már őket felkelteni hiszen mindjárt kilenc-kérdeztem a srácoktól.
-Hát kéne de nem én fogom-válaszolt egyből Niall.
-Én sem-mondta szinte gyszerre Louis és Zayn.
-Akkor majd én-mondtam és elkezdtem húzni Harryt is.