2012. október 23., kedd


16. rész (Dia szemszöge)

Krissz  ide jött hozzám és kérdezgetni kezdte hogy mi bajom van. Én persze mondtam neki hogy nincs semmi csak fáradt vagyok, de nem igazán hitt nekem. Csak mondogatta  hogy mi történt meg hogy neki elmondhatok bármit. Egy idő után amikor látta hogy úgysem fog belőlem kiszedni semmit akkor otthagyott. Imádtam a bátyámat de most ezzel nem igazán akartam terhelni és kedvem sem volt hozzá hiszen nincs és nem lesz köztem meg Harry közt semmi. A srácokat néztem hogy elvannak együtt. Még én is nevettem rajtuk amikor  Niallt belökte Zayn. Ám a fiuk nézésében Harry zavart meg.
-Beszélhetnénk?-kérdezte.
-Persze. Ülj le.-mondtam és a mellettem lévő helyre mutattam.
-Inkább kettesben beszéljünk.
-Oké-válaszoltam és már álltam is fel. Nem igazán tudtam hogy miről lehet szó. Így inkább csak csendben követtem. Amikor már senki sem látott elkezdte.

-Figyelj nagyon szép lány vagy meg minden. Tetszel is, de nem akarom hogy ez a barátság ami köztünk van tönkre menjen.-mondta és a szemembe nézett.-Hiszen te vagy a legjobb lány barátom és nem szeretnélek elveszíteni.
-Én megértem, és nem is vártam mást.-mondtam és éreztem hogy könnyek gyűlnek a szemembe így hát a földet kezdtem nézni.
-És nem is tudom..de szerintem nem igazán lehetne köztünk semmi.-ez ez a mondata nagyon fájt.Még akkor is ha tudtam hogy ez lesz.
-Igaz hiszen én is nem sokára vissza megyek Magyarországra. Nagyon szeretnék itt maradni, de a táncot, a csapatot nem hagyhatom cserben.-mondtam és a szemébe néztem. Nagyon rossz volt ezt a mondatot kimondanom hiszen akárhogy is nézem egyszer vissza kell mennem hiszen megígértem a csapatnak hogy 16 éves koromig nem költözöm Londonba. És hát anyáéknak is szükségük van rám.
-De mostmár mindegy is felejtsük el ezt az egészet és menjünk vissza a többikhez-mondtam és elindultam a medence felé. Amikor a medencéhez értem beugrottam. Harry is így tett. Még váltottunk pár szót és utána már a srácokat néztük és nevettünk rajtuk. Láttam Vikit berohanni a házba. Nem tudtam hogy miért rohant be , de nem akartam most zavarni. Biztos valami Liammal kapcsolatos dolog lehet. Gondolat menetemet Krissz zavarta meg.
-Nem akarunk szaltózni egyet? Mint a régi szép időkben?-tette fel a kérdést ugyanis ő tanított meg szaltózni és amikor strandra vagy valahol medence közelben voltunk mindig szaltóztunk.
-Most nincs kedvem-mondtam de ő azért és elkezdett kihúzni a vízből.
-Naah lécci
-De már az se biztos hogy még tudok-kerestem kifogásokat.
-Dehogynem tudsz. Egy éve még ment. Akkor szerintem még most is megy.
-Hát oké-adtam be a derekam. Valahogy éreztem hogy ebből már nem menekülhetek így hát engednem kellett.
-Háromra oké??!!-fogta meg a kezem.
-Oké –mondtam kicsit félve ugyanis nem vagyok benne biztos h menni fog.
-1…2….3-számoltunk és 3-nál ugrottunk. Mázlimra sikerült.
-Nah látod hogy sikerült?-mondta én meg bólogatni kezdtem. Még fél órát hülyéskedtünk a vízben majd kiszálltunk és bementünk. Én egyből a szoba felé vettem az irányt …

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése