Baromkodás a javából..
Amikor Viki felszaladt a színpadra a tömeg tombolni kezdett. Viki nagy nehezen kinyögött egy : Hey gayst mire a tömeg még inkább tombolni kezdett. Niall ezután Vikiről kezdett beszélni hogy bár nem régóta ismeri őt személyesen de mégis csak a húga és hogy nagyon szereti. Vik néha néha rám pillantott én meg csak odatátogtam neki hogy: nyugi és küldtem egy biztató mosolyt. Nem sokkal később Viki is és a fiuk is lejöttek egy kis szünetre.
-Nah ugye nem is volt olyan rossz...-mondtam neki nevetve.
-Hát nem...azon kívül hogy semmit sem értettem egész jó volt-mondta és hallani lehetett a gúnyt a hangjában.
-Hát Viki ideje lenne megtanulnod angolul.
-Lányok mi megyünk vissza-szolt Niall de mire a mondat végére ért már a színpadon is volt.Vikivel összenéztünk és egyszerre szólaltunk meg-Menjünk üljünk le. ezután a mondat után ismét csak egymásra néztünk és megpróbáltuk megcsípni egymást. de sajnos Viki hamarabb csípett meg mint én őt
-Háhá elcsíptem a szerencséd!!-ordított Viki én meg a karomat fogtam és kidugtam a nyelvem.-haha nagyon vicces...-mondtam majd elkezdtem csikizni. Odáig fajultak a dolgok hogy már mindketten a földön fetrengtünk és a hasunkat fogtuk.-Oké szerintem most már fejezzük be mielőtt valaki hülyének néz minket.-álltam fel és a kezemet nyújtottam hogy felhúzzam drága barátnőmet. De amikor megfogta nemhogy felállt volna nem lehúzott ő pedig gyorsan felpattant és elszaladt.
-Sosem kapsz el-ordibálta. nekem se kellett több gyorsan felálltam és elkezdtem kergetni. fél órán keresztül kergetőztünk. Nem kell mondanom csak egy kicsit bámultak meg. Végül megállt és lihegve elkezdett beszélni.
-Tudod még tesin sem futottam így.
-Tudom mivel egy osztályba jártunk.-löktem meg és egymásra mosolyogtunk.
-De most már ideje lenne visszamenni. a fiuk is biztos végeztek már-nagy nehezen rászántuk magunkat és visszamentünk az öltözőbe.Már a fiuk is bent voltak.
-Sziasztok köszöntek egyszerre a srácok. Merre voltatok?-kérdezte mosolyogva Louis.
-Hát erre-arra-válaszoltam és Vikire néztem.
-Oké egyébként nagy baj lenne ha még beugranánk a Nando's-ba és csak utána mennénk majd át hozzánk..mármint az igazi lakásunkba??-nézett rám és Vikire Niall.
-Nem dehogy-válaszoltam mosolyogva és közben felvázoltam Vikinek is a szitut. Közben kimentünk hogy a fiuk egyedül legyenek vagyis hát Paullal a menedzserükkel akivel a koncert előtt találkoztunk. Nagyon kedves volt és ő is helyeselte hogy Niall bemutassa Vikit.
-És most mit csináljunk?-nézett Rám kérdően Vik
-Fogalmam sincs.-épp hogy ezt kimondtam megcsörrent a telefonom. A bátyám volt az. habozás nélkül felvettem.
-Sziaa szóltam bele a telefonba.
-Szia hugi hogy vagy?
-Köszi jól és te? Am mikor jössz haza?? Vagyis mész Magyarországra?
-Hát ami azt illeti hallottam hogy Londonban vagy és most éni itt vagyok..mondta halál lazán
.Hogy mi?? Te itt vagy? De hol?? -Hát ami azt illeti a reptéren. Ugyanis ma utazom haza.-válaszolt elég szomorúan.
-De miért?
-Meg akartalak lepni titeket hogy megyek és anyával is az előbb beszéltem és ő mondta. De te mikor jössz haza.
-Fogalmam sincs.-mondtam és láttam hogy a srácok pont jönnek ki az ajtón. Nem akartam őket feltartani de a telefont sem akartam letenni.-Figyi most mennem kell. Szerintem a napokban én is utazom haza egy kis időre és akkor majd találkozunk. Szia. Jó utat.
-Szia. Köszi.-és letette. Már asírás határán voltam de nem akartam megváratni a fiukat így a táskámból elővettem egy napcsemcsit és mint akivel minden rendben van elindultam feléjük....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése