Mi és a One Direction..

24.rész. ( Harry szemszöge)

Dia elmesélte este, hogy mi történt vele, aztán elment lefeküdni. 
- Liam, besélzhetnénk? – kérdeztem tőle. 
- Persze, mondjad haver. – mosolygott. 
- Szeretnék tanácsot kérni tőled. – sütöttem le a fejemet. 
- Miben? – nevetett. 
- Hát, tudod, Dia. – mondtam, halkan, mire komolyra váltotta az arcát – Egyre jobban tetszik, és a múltkor elutasítottam, most meg ott van az a Kristóf. – kezdtem el mondani, mire Liam közbe vágott. 
- Mondd el neki. 
- Nem merem. És mi van, ha elutasít? – kezdtem el nyafogni. 
- Harry. Tetszettél neki, te elutasítottad. Nem csodálnám, hogyha ezek után ő elküldene a melegebb éghajlatra. De. Ha régen bejöttél neki, akkor a szíve mélyén, ez még mindig így van. És van ez a Kristóf. Hát nézz rá. Összeillenek? Nem. Hamar vége lesz annak a kapcsolatnak. – bíztatott Liam. 
- Igazad lehet. Akkor, én most alszok rá egyet. Jó éjt, és köszönöm. – modtam aztán megöleltem, ő pedig lelépett. Gondolom ment Vikihez. 
Én hátradőltem a kanapén, és gondolkoztam. Aztán egy idő után, véletlenül Krisszéknél úgy ahogy voltam, elaludtam. 
Másnap reggel arra keltem, Krissz ébresztget.
- Igen? – keltem fel. 
- Neked nem kéne otthon lenned? – kérdezte, és nevetett egyet. 
- Ja de bocsi. Csak tegnap, este..véletlenül elaludtam. – mondtam, és megráztam a fejemet. 
- Semmi gond, Liam is itt éjszakázott.
- Tényleg? – kérdeztem, aztán felálltam és elindultam Viki szobája felé. 
Gondoltam ott elsz Liam, ezért benyitottam. Viki éppen aludt. Liam pedig úgyszint, csak ő az ágy mellett lévő fotelban. Odasétáltam, és megbökdöstem Liam karját, hogy keljen fel, de semmi. Aztán meglöktem őt, hogy ébresztő, mire kiesett a fotelból. 
- Hát te meg mit akarsZ? – nyafogott.
- Shhht. Viki alszik. – szóltam rá. – Figyi, Liam. Mennünk kéne. 2 óra múlva dedikálásunk lesz.
- Még ráérünk. – mondta, és elindult ki az ajtón, én pedig utána. 
Kint leült a kanapéra, én pedig besétáltam a konyhába, kerestem valami innivalót. Kivettem a hűtőből egy narancslevet magamnak, és Liamnek is. Tudom, vendégségben nem illik, de létfontosságú volt. 
- Liam, szomjas vagy ? – kérdeztem visszamenet, és a kezébe dobtam a narancs leves üveget. 
Ez alatt láttam, hogy Dia kisétál Viki szobájából, majd felém veszi az irányt. 
- Liam, légyszíves, menj be Vikihez, és besélzj vele. – modnta, mire Liam felpattant, és beszaladt a szobába, Dia pedig leült mellém. 
- Harry figyelj. Elmondom neked, te pedig add át a többiknek. Mivel ma elkezdődött a suli, ezért sajnos nem maradhatunk itt sokáig. Mennünk kell haza. – mondta szomorúan. 
- Tessék? Nem mehettek el! itt kell maradjatok. Kelletek nekünk. – kezdtem el össze vissza magyarázni. 
- Harry nem értesz meg. Nekünk otthon vannak a barátaink, az iskolánk, és nekem ott a tánccsapat. Nem hagyhatjuk ott ezt mind cska úgy. – mondta, majd megölelt. 
- Megértem. – nyögtem ki végül, mikor elengedett. 
- Köszönöm. 11kor indulunk Krisszel haza. Vele már megbesézltem a dolgot, szóval kérlek, pakold össze a cuccaitokat, amit véletlenül itt hagytatok, mert nem fogtok tudni érte jönni később. – mondta aztán besétált a szobájába. 
Éreztem, hogy az utolsó remény is elszáll belőlem, de nem bírtam megállni. Utána szaladtam, és megragadtam a vállát. 
- Dia szeretnék mondani valamit. – álltam elé. 
- Hallgatlak. – mondta, és mélyen a szemembe nézett. 
Fél percig, cska néztem gyönyörű kék szemét, majd megfogtam a kezét, és magam felé húztam, és végül megcsókoltam. Miután véget ért a csodás pillanat Dia csak ijedten nézett engem. 
- Nem tudod elképzelni, mennyire vártam ezt a pillanatot. Szeretlek Klaudia. – mondtam, aztán újra meg akartam csókolni, de megállított. 
- Harry....nemtudom mi ütött beléd, de nekem barátom van. – mondta, és hátrébb állt. 
- Dia, tudod, egyre jobban emgtetszettél, és azthiszem beléd szerettem. – mondtam lesütött szemekkel. 
- Harry, utoljára elutasítottál. Most azt várod hogy a nyakadba ugorjak, hogy imádlak? Nagyon tévedsz. Menj innen. – mondta és mutatott az ajtóra. 
Én lehajtottam a fejemet, és kisétáltam az ajtón, majd a bejárati ajtón is, és egy fél óra séta után haza értem, a közös lakésunkba, majd ledobtam magam a kanapéra, és kicsordult pár könnycsepp a szememből. Ott siránkoztam, aztán megjelent Liam. Elmeséltem neki mi történt, aztán letöröltem a könnyeket a szememről, és átöltöztem. Megmostam az arcomat, és megpróbáltam úgy tenni, mintha nem történt volna semmi. Lementem a füldszintre ahol a többiek gyülekeztek. 
- Harry már cska rád vártunk. – szólt Zayn, aztán kirángattak a házból, és elindultunk dedikálásra....