Mi és a One Direction..

25. rész (Dia szemszöge)

Harry megcsókolt. Hihetetlen érzés volt. De ezt mégsem tehettem meg, hiszen nekem van barátom. Így hát ellöktem magamtól.

-Nem tudod elképzelni, mennyire vártam ezt a pillanatot. Szeretle Diana.-mondta és ismét meg akart csókolni, de én megállítottam.

-Harry…nem tudom mi ütött beléd, de nekem barátom van.mondtam és egy kicsit hátrébb léptem.

-dia tudod, egyre jobban megtetszettél és azthiszem belédszerettem.-mondta lesütött szemekkel. Hogyha ezt 2 nappal ezelőtt mondta volna akkor még talán érdekelt is volna. De így..már nem igazán.

-Harry a multkor még elutasítottál. Most meg azt várod hogy a nyakadba ugorjak és azt mondjam hogy igen énis szeretlek??!! Mert akkor nagyot tévedsz. És kérlek..menje most el-keltem ki magamból. Ez még ő sem gondolhatja komolyan. Csak azért mert sztár még nem azt jelenti hogy mindent megkaphat. Harry elindult az ajtó felé és kilépett rajta. Azt mutattam hoyg ez az egész nem érdekel már. Pedig legbelül nagyon is érdekelt. De nekem már barátom van akit nagyon szeretek. Még kábé két percig álltam ott majd elindultam Viki szobájába,.

-Mi történt?- Nézett rám Liam és Dia.

-Semmi-mondam majd azzal a lendülettel át is mentem a saját szobámba. Elkezdtem pakolni, és közben eszembe jutott hogy Kristófnak még nem is szóltam arról hogy elzutazom. Úgy voltam vele hogy gyorsan összepakolok mindent és átmegyek hozzá. Gyorsan összeállítottam egy ruhát, mert még pizsiben voltam, és azt a kevés ruhát is amit hoztam elkezdtem bepakolni. Még a fogkefét fogkrémet és egy fésüt hagytam kint, plusz a sminkes táskám. 9-re kész lettem a pakolással és a készülődéssel. Egy neon zöld szoknyát és hozzá egy fekete csipkés felsőt vettem fel. Felvittem egy kis alap sminket. Éppen a telómat az útlevelemet meg a ez ilyen cuccokat szedtem össze amikor kopogtak.

-Bejöhetek-nézett be Vik

-Persze-álltam fel. Ugyanis már készen álltam az indulásra.

-Mi történt?-kérdezte Viki

-Hosszú majd a repülőn elmesélem

-Lányok gyertek hozzátok a cuccotokat lassan indulnunk kell-ordított fel az emeletre Krissz. Gyorsan levittük a cuccunkat és még átnéztünk mindent nem e hagyok itt valamit. Szerencsére semmit nem találtunk így hát nyugottan zártuk be az ajtót. Hiányozni fog ez a lakás. Ez a hely. Sőt egész London. Beültünk a kocsiba és elindultunk a reptér felé.

-Uh Krissz nagy baj lenne ha előbb beugranánk Kristófhoz-kérdeztem

-Nem de akkor nagyon siess, és mondd a címet.-megmondtama  címet és 2 perc alatt oda is értünk. Gyorsan beszaladtam és csengettem.

-Sziaa-nyitott ajtót kristóf és megcsókolt.

-Szia figyelj mondanom kell valamit.-kezdtem el mondani.

-Miaz baj van?-kérdezte aggodalmasan.

-Nem vagyis hát ha úgy nézzük baj. Ugyanis vissza kell utaznunk Magyarországra.-mondtam lesütött szemekkel.

-Mi? Miért?-kérdezte.

-Tudod elkezdődött a suli és muszály visszamennünk.De  nyughi majd látogatjuk egymást-mondtam kicsit vidámabban.

-oké. De tudd hogy szeretlek-csókolt meg ismét.

-Én is. De mostmár megyek.-kezdtem el könnyezni és visszaszaladtam a kocsiba.onnan integettünk egymásnak. És mostmár elindultunk a reptér felé……